Puszt Tibor csodálatos meséje

Puszt Tibor a Varázslatoktól a Rögös utakig számos nemzeti elkötelezettségű dokumentumfilmet, szuggesztív erejű „mozgó arcképet” (Filmsámán – Portré Zolnay Pálról) forgatott. Első játékfilmje, A gólyák mindig visszatérnek Fekete István művei nyomán készült. Arról szól, hogyan próbáltak bennünket, magyarokat megalázni 1956 előtt-után, hasztalan. A gólya, a magyarság legkedveltebb madara hozzánk tér vissza, nekünk hozza az élet elpusztíthatatlan üzenetét. Az Imre filmjével együtt az Ibrinkó Puszt Tibor harmadik játékfilmje.
– Az Ibrinkó című székely-magyar mesét földolgozta Ignácz Rózsa és Benedek Elek is – nyilatkozta lapunknak a rendező. Jöttömben, jártomban Erdélyországban rátaláltam egy öreg nénire, aki el tudta mondani nekünk a mese egyik eredeti változatát. Alkotótársaimmal és barátaimmal úgy gondoltuk, hogy az élet adta lehetőséggel élnünk kell. A mese cselekményének megjelenítését valósághű keretbe foglaltuk. A mű azzal kezdődik, hogy a nagymama halálát követően a leánya és az unokája a hagyatékot rendezik az elárvult kis erdélyi házban. S a padláson rátalálnak az Ibrinkó című mesekönyvre. Ekkor az anya ráébred hivatására és a gyönyörű meséket tudó nagymama helyébe lép. Továbbadja gyermekének a csodálatos történetet. Szavai mozgóképes formában megelevenednek. A mese fináléjaként élőszóban is elhangzik a cselekmény summázata. A film pedig úgy zárul, hogy anya és leánya beszögezik a ház ajtaját, ám a mesét magukkal viszik a városba. Azt hiszem, az üzenetet kár lenne direktbe lefodítani. A népmesei elemek, Gidófalvy Attila népzenei ihletésű muzsikája és a modern világ harmonikus összesimulása finoman jelzi, hogy őriznünk kell a magyarság legtisztább értékeit. E filmben rajtam, Nádorfi Lajos operatőrön és néhányunkon kívül szinte mindenki erdélyi, joggal mondhatjuk hát, hogy az Ibrinkó hamisítatlan erdélyi alkotás. Köszönet a csodálatos szereplőknek, Dobos Ildikónak, Kárp Györgynek, Makra Lajosnak, Szabó Tibornak, Sorbán Csabának, Zsigmod Évának, Moldován Orsolyának, Kolcsár Józsefnek és a többieknek, hogy elkészülhetett a mű. Még csak annyit, hogy mozgóképes igaz mesénkben hangsúlyos helyet és szerepet kap a Békás-szoros, ahol Trianon előtt a magyar határzászló lengett.