Visszatekintve e tartalmas és tekintélyes pályára, melyek azok a szépirodalmi munkák, amelyek a legközelebb állnak a szívéhez?
– Az orvos halálát, amely valóságos emblémámmá vált nyolcvanadik születésnapomra barátaim, olvasóim közösen nyomtatták ki – a fordításokkal együtt – éppen a huszonötödik kiadásban. Legalább annyira kedves nekem A hű asszony meg a rossz nő és A falu szépe című regény, vagy a Ház a pataksoron című novella. Ez utóbbi egy öreg ember életének utolsó felvonását örökíti meg, aki faluszéli házában egyedül maradt, gyermekei szétszéledtek a világban. Tavaly látott napvilágot a Belvárosi Kiadó gondozásában a Fürdik a hal című gyűjtemény, benne számos régi elbeszélésemmel. Bennük a szépirodalom eszközeivel teszek hitet arról, amit én fő értéknek nevezek. Az emberi életről, az erkölcsről, a kis és a nagy haza szeretetéről. E gondolatkörben mozog A kék sziget című utópisztikus regényem is, amelyben egy ábránd társadalmat örökítek meg, a diktatúrák tökéletes ellentettjét. A Triszex című szatirikus sci-fi példázatomat ma sokkal többre tartom, mint a megírásakor, hiszen az ezredvégi modern világ számos buktatójára és csapdájára is ráéreztem. Bár ne lett volna igazam.
– Ön a népi írók legszebb hagyományait folytatva vállalja a közéletiséget.
– A magyar nép fogyásának apokaliptikusan jövőveszejtő valóságát először szépíróként érzem meg A hű asszony meg a rossz nő című regényemben. De amióta diákkoromban megválasztottak a sárospataki református főgimnázium önképzőköri elnökének, folyton folyvást belebeszélek a közéletbe. A társadalomhoz sebesebben és hatékonyabban jutnak el a vészjelzések a valóságfölfedezés közvetlenebb műfajaiban. A hetvenes években több újságcikkemben, tanulmányomban, szimpóziumi hozzászólásomban is fölhívtam az illetékesek figyelmét a gyermekgondozási segély fontosságára. Nincsenek illúzióim, tudom, hogy a kádári hatalom a gyest azért vezette be, mert megoldást látott benne az egyre nyilvánvalóbb munkahelyeken belüli munkanélküliségre. Talán a közgazdasági tanulmányaimnál is hatásosabb volt, hogy írtam a Nők Lapjában egy vitaindító cikket, amelyre mintegy kétezernyi hozzászólás érkezett. Ezekből összeállítottam egy kötetet, s dedikáltan eljuttattam minden országgyűlési képviselő, politikai bizottsági tag és püspök asztalára. Elindítottam egy lavinát, melynek végeredményeként a hetvenes évek második felében négy esztendeig megállt a magyar népesség ijesztő fogyatkozása. Kiszámoltam, hogy a gyes és a gyed másfél Don-kanyarnyi emberveszteséget visszahozott a magyarságnak.
– Ám a gyest az 1994-ben kormányra került MSZP–SZDSZ-koalíció eltörölte.
– A szocialista-liberális Horn– Kuncze-kormány, miután kampányában jólétet és szociális biztonságot ígért, az 1994-es választási győzelme után eltörölte családi pótlékot, a gyest, a gyedet és bevezette a Bokros-csomagot. Ez utóbbi közgazdasági értelemben is vitatható, hiszen nyilvánvaló, restrikcióval még rövid távon sem lehet föllendíteni egy ország gazdasági életét. Ám az fölér egy hazaárulással, hogy a szocialista kormány a megszorításait elsősorban a gyerekes családokra irányította. Amit most kimondok, már több tanulmányomban is nyilvánosságra hoztam, statisztikai adatokkal alátámasztva, és senki soha meg nem cáfolta. Megítélésem szerint a Horn–Kuncze kabinet a magyar történelem legkártékonyabb kormánya volt. Békeidőben több kárt okozott mind az életnek, mind a gazdaságnak, mint elődei együttvéve. A szocialista-liberális vészkorszak történelmi mélyrekordot döntött a születések számában. A szó szoros értelmében gyerekadóval büntette az anyákat, hiszen ha egy létminimumon élő család a gyerek számára megkeresett még egy létminimumra való összeget, az már adóköteles volt. A világon sehol máshol nem találni példát még egy ilyen család-, anya-, gyerekellenes politikára. Nem szabad hát megengednünk, hogy az MSZP országlása visszatérjen. A demagóg ígérgetéseik közötti elszólásokból is nyilvánvaló, hogy ugyanott folytatnák, ahol 1998-ban abbahagyták.
– Demográfusként hogyan értékeli a polgári kormány működését?
– Az Orbán-kormány új történelmei fejezetet nyitott. Nemcsak azért, mert visszaállította a gyest, a gyedet, a családi pótlékot, bevezette a gyerekes családok adókedvezményét, a tandíjmentességet, a diákhitelt. Elkezdte egy olyan oktatástámogatási és nyugdíjrendszer megvalósítását, amely nem csak a javak, hanem az élet újratermelésében, az utódlásban is érdekeltté teszi az embereket. E nemzetmentő folyamatok négy év alatt épp csak elkezdődhettek. Istennek hála, minden jel arra mutat, hogy a jelenlegi kormány folytathatja munkáját, s így előbb-utóbb a gyarapodó nemzetek közé kerülünk.
– S végre ön is visszatérhet a szépirodalomhoz!
– Előbb befejezem hatvan év közéleti naplóját, amelyet 1941 óta megjelenő írásaimból állítok össze. Nem azért, hogy emlékművet állítsak önmagamnak. Munkámat forrásként ajánlom föl a huszadik-huszonegyedik századot kutató történészeknek. Utána, ha Isten is úgy akarja, ígérem, végre nekiülök régóta dédelgetett szépirodalmi terveim megvalósításának.
origo.hu
Akciófilmbe illő jelenetek játszódtak le Budapesten
