Hódmezővásárhelyen, majd a nyolcvanas évek elején Szegeden telepedett le. Kisplasztikák garmadái, szakrális, főként kisvárosi, falusi, tanyasi környezetet díszítő szobrok jelzik rendszerváltás előtti életútját.
Kligl Sándor pályája – mivel nem engedett sem a negyvennyolcból, sem az ötvenhatból – 1990 után ívelt föl. Mint mondja, számos kollégájával ellentétben büszkén vállalja, hogy elsősorban köztéri szobrász. A Széchenyi téren, nagy magyar államférfiak között áll Kligl Sándor Szent Istvánt és Gizella királynét formázó kettős szoboralakja. 1996-ban avatták föl, akkor újdonságnak számított, azóta már számos mű készült államalapítónkról, de így, együtt, a királyi párt korábban is csak a híres Veszprém-várbeli szobor örökítette meg. A magyar püspöki kar 1996-ban e szobor kicsinyített másával ajándékozta meg a pápát, ezért kapott a művész köszönőlevelet és áldást II. János Páltól.
A művész mutatja műveinek vázlatait, s a bronzból készült utcai zenészek kisplasztika-változatait, amelyek tavaly szeptember óta a szegedi korzó, a Kárász utca büszkeségeivé váltak. „Hála a jelenlegi önkormányzatnak, egymást érik a megbízásaim, de ez a jobbik eset. Inkább legyek túlterhelt.” A műteremben a már elkészült munkák között ott van Assisi Szent Ferenc alakmása madarakkal, amely hamarosan a felújított budai Szent Ferenc Kórház dísze lesz. Olasz és magyar nyelvű árkus őrzi a mester tavalyi grandiózus tárlatának emlékét: a Római Magyar Akadémia termeiben ötven szobrát állították ki.
A felsoroltaknál is nagyobb erkölcsi elégtételt jelent azonban számára a két legfrissebb hazai siker. Kiss Manyi életnagyságú szobrát március 15-én, a Nemzeti Színházzal együtt avatták föl. A műnél ez esetben fontosabb, hogy elégtételt kaptak az élő és a már eltávozott színészek, akik otthonukban vigyázzák ma is az Aczélék által felrobbantott épület darabjait. Kiss Manyi figurájának kiváltképpen örült, hiszen őt az ötvenes évektől kezdve többnyire házmesternénik, kávénénikék szerepkörébe skatulyázták, az ő szobra viszont a hajdani decens primadonnát, a meseautós korszak filmjeinek is meghatározó alakját örökítette meg. Élete legszebb pillanatai között őrzi Kovács Béla szobrának felavatását is. Kovács Bélát 1947. február 25-én hurcolták el a szovjet hatóságok, miatta tartjuk számon e napot a kommunizmus áldozatainak emléknapjaként. Kligl Sándort lenyűgözte ez az ember, akit meg nem alkuvó gerincességéért küldött a szocialista hatalom a szovjet pokolra, a Gulágra. A pompás emelvényen álló szoborral ugyanakkor mindazoknak a politikusoknak, íróknak, egyszerű embereknek is emléket akart állítani, akiket kivégeztek, internáltak vagy tönkretettek a kommunisták. A talapzatot alkotó gerendák azoknak a lágereknek az ácsolatait idézik emlékezetünkbe, amelyekben honfitársaink szenvedtek. Az onnan kiemelkedő alak üzeni a mának: akiket megaláztak és megszomorítottak, azok fölmagasztaltatnak.
origo.hu
Magyar Péterék hazudtak a rendezvényük költségeiről
