Noha Rejtő Jenő számos színpadi művet hagyott az utókorra, időről időre regényeihez fordulnak alapanyagért a színházi alkotók. Most egy lelkes csapat a Vesztegzár a Grand Hotelben című legendás könyvből készített zenés komédiát. Bátrak a fiatalok, mivel olyan szöveghez nyúltak, amelyből jó régen már készítettek filmet, A meztelen diplomata címmel, mérsékelt sikerrel. Szinovál Gyula, a színpadi verzió szerzője, a produkció rendezője okult az elődök ballépéseiből. „Életveszélyes Rejtőt adaptálni. Közismert szövegpoénjai kihagyhatatlanok, ugyanakkor hogy színházként is szórakoztató legyen az előadás, a helyzetkomikumra kell építeni a játékot” – fogalmaz a rendező. Az említett filmtől eltérően az alkotók nem kizárólag a történet alapjait tartották meg; a mellékszálak zömét természetesen így is kénytelenek voltak kihúzni a szövegkönyvből.
Szintén kemény dió a szereposztás. Legtöbbünkben olvasmányélményeink alapján kialakult, sajátos kép él a Rejtő-figurákról, de sokan vagyunk, akik emlékeznek a Fülesben közölt képregények alakjaira, no és ne feledjük Bujtor István filmjét. „Vannak hús-vér szereplők, s mellettük karikatúraszerűen megrajzoltak. Ügyeltünk arra, hogy az előadás stílusa ennek ellenére egységes legyen” – fűzi hozzá Szinovál Gyula.
A zeneszerző, Barabás Árpád muzsikája merít a húszas-harmincas évek kupléiból, azonban a számok hangzása ízig-vérig mai.
„Fontos, hogy nem zenei betétek tagolják a cselekményt, a nóták illeszkednek a produkció dramaturgiai szerkezetébe” – jegyzi meg a rendező, aki maga is szerepel az előadásban. Mellette láthatjuk még Kárpáti Leventét, Vizy Györgyöt, Albert Gábort, Albert Pétert, Rékai Nándort, Forró Istvánt, valamint Andor Editet, az előadást jegyző A Színház vezetőjét. A péntek esti bemutatót követően a hónapban 12-én és 28-án kerül a Gutenberg Művelődési Központ színpadára a Vesztegzár a Grand Hotelben.
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja