Április 28-át, a tánc világnapját holnap és holnapután a Budapesti Művelődési Központ és a Hagyományok Háza a Kárpát-medencei magyarság legényes táncversenyével és a Martin György-emlékműsorral ünnepli meg. A kétnapos program szorosan összefügg – mondta Margittai Katalin, a Budapesti Művelődési Központ vezetője a fesztiválról tartott tegnapi sajtótájékoztatón.
Szombaton a művelődési központban a férfitáncok versenyét tartják, amelyre huszonkét anyaországi, erdélyi, felvidéki néptáncegyüttes jelentkezett.
A hatodízben megrendezett karnevál arculatának kialakításában döntő szerepet játszik Gyebnár László, a házban működő Bartók táncegyüttes művészeti vezetője és Sira Zoltán titkár. Elképzeléseiket meghatározza a magyar és az európai tánckutatás kiemelkedő egyéniségének, Martin Györgynek az életműve. Martin, a „szikár és szigorú zenész” idén lennne hetvenesztendős. A hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években fáradhatatlan elméleti kutatói és terepmunkával tárta fel a történelmi Magyarország területén élő magyar, illetve a Közép-Európában élő szlovák, szlovén, román népesség táncfolklórját. Lenyűgöző anyagismerete a tudóst Kodály Zoltán, Bartók Béla, Ádám Jenő, Kallós Zoltán életművének méltó folytatójává teszi.
A fesztivál szombati, versenyszerű napján az együttesek kötelező programként a mérai legényes táncok anyagából vizsgáznak. A versenyprogram utáni gálaműsorban kalotaszegi táncosok és zenészek lépnek föl. Az estére az eredményhirdetés teszi föl a koronát.
Vasárnap a Hagyományok Házában délután háromkor kezdődik a Martin György-emlékműsor. Ebben a versenyprogram szereplőin kívül részt vesznek a korábbi évek legeredményesebb táncosai. A kiemelkedő hagyományőrzők között olyan közismert személyiségeket találhatunk, mint a mezőségi Pap Samu (Visa), Moldován Stefánia (Magyarpalatka), Szavordi Joan (Botháza). Maros Küküllő mentéről a magyarózdi Jakab József, a magyarszentbenedeki Vincze Árpád, a magyarbecei Szántó Ferenc, a lőrincrévei Karsai Zsigmond lesz a fesztivál vendége. Kalotaszeget, e néprajzi hagyományokban gazdag vidéket Gergely György (Györgyfalva), Kalló Ferenc (Inaktelke) és Kádis Juliu (Türe) képviseli.
Sira Zoltán, a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttest támogató alapítvány titkára ma is aktív néptáncosként járja a történelmi Magyarország tájait, s eközben próbálja megtalálni azokat az idős embereket, akik még őrzik a Kárpát-medence magyar és nemzetiségi táncfolklórhagyományait. E szívós és kitartó munka eredményeként a felvidéki, az erdélyi, az anyaországi falvak fiataljait is sikerült rábírni arra, hogy részben az öregektől, részben a „világjáró” együttes tagjaitól tanulják újra saját néphagyományaikat. Míg Európa nyugati térfelén a nagy népek már alig-alig ismerik saját XIX. századi tradícióikat, Közép- és Kelet-Európában megmaradtak, s a hagyományőrzők tevékenységének jóvoltából újjáéledtek mind az elméleti, mind a tárgyi, mind a táncfolklór archaikus hagyományrétegei.
Gázolt a vonat Székesfehérvár és Dinnyés között