A Gutenberg-galaxis idei termése

Semmi nem riasztotta vissza tegnap a dedikáló Sulyok Vincét, a Tegnapodban élsz című sötét tónusú, intellektuális verseskönyv íróját, aki tudja, hogy az olvasónak joga van otthon maradnia, az írónak viszont ki kell tartania.
Vasárnap viszont reggeltől estig kivételesen nagy volt az érdeklődés. A Kráter Műhely Egyesületnél a Miért éppen én? volt a sláger, amely Kálmán Zsuzsa mélyinterjú-párbeszédeit tartalmazza Dávid Ibolya igazságügy-miniszter asszonnyal, a Magyar Demokrata Fórum elnökével.
„A szó erőtlen, ha szép, hímzés csupán a lélek szőtte erős szöveten, De ha a szövet szétfoszlott, molyette, nincs mit csodálni a hímzéseken”– ezt a veretes mondatot a Párbeszédről Mezey Katalin címadó verseskönyvében találtam, aki a Széphalom Könyvműhely pavilonjánál dedikálta könyvét vasárnap délután. A hatvanas években feltűnt lázadó Kilencek költőcsoport markáns személyiségének művei ma már a létfilozófia alapkérdései körül forognak. Vesd le az álarcod, hadd lássom maszkodat – vallja az őszinteségről. Születésnapi üzenetében, amellyel költőtársát, Péntek Imrét köszönti hatvanadik születésnapján, a sok jelentésű csöndről és a lélek belső nyugalmáról elmélkedik. A hetvenes évekbeli klasszikus József Attila Kör nemzedéké érdes, kemény, őszinte hangú lírikusa, Restár Sándor végre eljutott a Kölcsönkért alázat című válogatáskötetének kiadásáig, a gyűjteményes könyv az elismertségnek és az érett kornak egyaránt nyitánya. Az ifjabbak közül Szakács Eszter kifinomultan érzékeny verssorai bűvölik el az olvasót az Álombeszéd című kötet lapozgatása közben.
A széppróza tartományaiban tallózva találjuk meg Penckófer János Hamuther című kötetét. Az író a Kárpát-medencében élő értelmiségi férfi belső reflexióit örökíti meg, akit éppen magyar önazonossága tesz örökös Szindbáddá, kárpátaljai és magyarországi falvak és városok tétova vándorává. Penckófer János kötetével az 1999-es Erdély Magyar Irodalmáért pályázat kiemelt első díját nyerte el, művét az idei könyvhétre Márkus Béla irodalomtörténész utószavával adta ki a Magyar Napló könyvek sorozata. Oláh János, a kiadó költő főszerkesztője az olvasók figyelmébe ajánlja egy ifjú író, Lajta Erika A törpeóriás című novellaszerű epizódfüzérbe rendezett regényét, amely az abszurd, a tudományos fantasztikum, a modern utópia világába vezérli olvasóit.
S hogy a gyermekekről se feledkezzünk meg, a patinás Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó pavilonjánál Cs. Tóth János irodalomtörténész, a kiadó vezérigazgatója tartott könyves tárlatvezetést. Robert Luis Stevensonról minden olvasó tudja, hogy a világ egyik legnépszerűbb ifjúsági kalandregénye, A kincses sziget szerzője. Azt, hogy tiszta hangú, kicsik és nagyok számára egyaránt felfogható költeményei mennyire megkapóak, megtudhatjuk a Gyermekkert – Viktória-korabeli gyerekversek angol és magyar nyelven című könyvéből. Ahogy az alcím is elárulja, a kötetben összevethetjük Papp Gábor Zsigmond ihletett fordításait az eredeti művekkel. Kormos István, Lázár Ervin, Csukás István gyermekprózájának hangnemét idézi Podonyi Hedvig Zöldföld és Mohónia című kötete, amelyet Fodor Ákos versei és Sajdik Ferenc illusztrációi színesítenek.

Négy Kiadó három könyvről. Négy nagy könyvkiadó vezetőjét kértük fel, hogy nevezze meg azt a három könyvet, amely a 73. Ünnepi Könyvhét vásárlási toplistájának élére kerülhetne. Az egyik legnagyobb kiadói és terjesztői hálózattal rendelkező magyar könyves cég, a Magyar Könyvklub vezérigazgatója, Ambrus Éva elmondta, hogy a saját könyveik közül Kontra Ferenc Gimnazisták című regényét, Szilágyi Gyula Júlia és Júlia című irodalmi szociográfiáját vásárolták legtöbben. Az ő pavilonjukbban is szép számban kelt el Márai Sándor Első szerelem és Esterházy Péter Javított kiadás című könyve. Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó igazgatója örömmel újságolta, hogy az ő termésükből Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című első regénye volt a legkapósabb, szinte holtversenyben Esterházy Péter Javított kiadásával. S ahogy évek óta megszokták, a Szép versek és a Körkép, a magyar költészet és a próza évente megjelenő reprezentatív antológiája is az élbolyban végzett. Úgy tűnik, két könyv holtversenyben vezeti a Kairosz Könyvkiadó listáját – tájékoztatott bennünket Bedő György igazgató. Lovas István Visszajöttek és Bayer Zsolt Tündértemető című kötetéért végeláthatatlan sorokban várakoztak az olvasók. Második helyen áll Földesi Margit A megszálló szabadsága és Szerencsés Károly Az ítélet: halál című könyve. Balogh Sándor, a Püski Könyvesház munkatársa elmondta: ahogy várható volt, Püski Sándor Könyves sors – Magyar sors című önéletrajzi könyve vitte a pálmát. Ám hatalmas példányszámban kelt el Döbrentei Kornél esszékötete, a Vajúdó feltámadás, valamint Hollós János és Kondor Katalin Riportok Orbán Viktorral című összeállításának második kötete is.