Kezdődik az ünnepi könyvhét

A ma kezdődő és hétfőig tartó, hetvenharmadik ünnepi könyvhét központjában, a Vörösmarty téren idén kétszáz könyvescég kínálja a portékáját. Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója két évtizede arra törekszik, hogy minden évben legyen egy erőteljes vezérmotívuma a könyvhétnek. Az idén áttekintik a magyar könyvnapok világszerte páratlan múltját. A könyvhét gondolata – emlékezik vissza az igazgató – 1927 őszén született meg, amikor Supka Géza filológus a Magyar Könyvkiadók Országos Egyesülete miskolci közgyűlésén előállt egy részletesen kidolgozott javaslattal. Gondolata 1929-ben valósult meg, azóta – kétéves kihagyással – immár hetvenharmadik alkalommal szánjuk a könyvnapokat az írók és a könyvkiadók megünneplésére. Idén az MKKE a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen rendezett egy reprezentatív kiállítást a könyv és a kiadók nagyszabású fiestájának háromnegyed százados múltjáról. A Vörösmarty tér mellett több mint ötven vidéki városban és faluban lesznek könyvünnepek. A rádió irodalmi osztályának munkatársai és a vidéki tudósítók idén többször élőben kapcsolják a könyvheti helyszíneket, így az irodalombarátok az ország minden pontján hallják az írókkal folytatott köztéri beszélgetéseket. Az idei termés nem csak bőséges, hanem igényes is. Az ünnepi listán szereplő több mint száznyolcvan cím nyolcvanöt százaléka határon inneni és túli magyar könyvkiadók gondozásában megjelent kortárs magyar irodalmi alkotás.
Zentai Péter László elmondta, hogy a Vörösmarty téren két színpad van. Az egyiken hagyomány szerint a könyvhét alkotói, szerzői szólalnak meg, a szünetekben pedig ismert folkegyüttesek zenélnek. Ezúttal a Vigadó irodaházzal szemben is áll majd egy pódium, ahol a kiadók mutatkoznak be. Mint az igazgató fogalmazott: talán soha nem álltak ennyire közel ahhoz, hogy példaképe, Supka Géza vezérgondolata maradéktalanul megvalósuljon. Ő hetvenöt évvel ezelőtt ezt mondta: az év egy napján az ország minden városában könyvnap rendeztessék. – Ilyen sok helyszínen, ilyen gazdag programmal eddig nem jelentkeztünk – tette hozzá Zentai Péter László.
A Vörösmarty téri pavilonvárosban mától hétfőig felvonul a Kárpát-medence minden számottevő irodalmi műhelye. Csak a Vörösmarty téren több mint félezer dedikálás lesz, s néhány éve hagyománnyá vált, hogy a Jókai téri Írók Boltja előtt is találkozni lehet az írókkal. Már tavaly új helyszínként lépett be a Ráday utca. Most Óbuda polgármesterének jóvoltából a főtéren újabb ünnepi helyszínt avatnak.
Arra a kérdésünkre, hogy valóban tragikusak-e az újabb kori olvasási szokások, Zentai Péter László árnyaltan válaszolt. Véleménye szerint a könyvnapokon azért kell az igényes könyvnek ugyanúgy utcára vonulnia, mint a ponyvának, mert a nemes magyar irodalom olvasottságának, az igényes könyvek vásárlásának nem túl kedvező az aránya. A kortárs magyar irodalom soha nem volt a könyvüzlet legjövedelmezőbb szelete. Mégis, ma már meg kell cáfolni azt az utóbbi évtizedekben okkal-joggal felerősödő értelmiségi közhiedelmet, amely szerint a könyv elveszítette hagyományos kultúraközvetítő misszióját. Az MKKE az olvasás évében készített egy nagyszabású felmérést a magyarországi könyvolvasási, könyvvásárlási és könyvtár-gyarapítási szokásokról, s kiderült: Magyarország lakosságának harminckét százaléka rendszeres olvasónak tekinthető. Az utóbbi húsz év alatt huszonhét százalékra csökkent azok száma, akik egyáltalán nem vesznek könyvet a kezükbe. Az alkalmi olvasók aránya viszont túllépte a negyvenszázalékos mezsgyét. Ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának kétharmada valamilyen módon könyvolvasó.
Magyarország mindig is fantasztikus könyvtárépítő nemzetnek számított, házi könyvtáraink vetekszenek bármelyik nyugat-európai értelmiségi otthoni bibliotékájával. A kilencvenes évek átmeneti visszaesései után most újra a régi trend érvényesül. Nem elhanyagolható az sem, hogy Magyarországon legtöbben szépirodalmi, ezen belül kortárs irodalmi műveket olvasnak.
Ennek ellenére sincs okunk kincstári optimizmusra – fűzte hozzá Zentai Péter László. Sajnos minden hazai és nemzetközi vizsgálat igazolja, hogy éppen a legfiatalabb korosztály tagolt olvasásával és szövegértésével vannak súlyos gondok. Bár a Harry Potter-sorozat és a Tolkien-regények sikere egy-két éve fellendítette a gyermek- és ifjúsági könyvkiadást, korántsem nyugodhatunk meg.
Az államnak nemcsak a könyvkiadást kell erősítenie, ma már a könyvtári hálózat is fejlesztésre, támogatásra szorul. Bár az utóbbi években nálunk e téren is történtek pozitív lépések, egészében még mindig szégyenletesen le vagyunk maradva a világtól. Gyermekeink csak akkor válhatnak versenyképessé az Európai Unió munkaerőpiacán, ha képesek lesznek integrálni a rohamosan növekedő információkat. Ennek pedig az a legfőbb feltétele, hogy újra megtanuljanak olvasni.
***
Szilágyi István Kossuth-díjas író ma délután négy órakor a Vörösmarty téri pavilonvárosban megnyitja a 73. Ünnepi Könyvhetet. Az idei könyvkarnevállal együtt hivatalosan is véget ér az olvasás éve. A Vörösmarty téren, a fesztivál szívében ezúttal kilencvenkét pavilonban százhetven könyvescég árukészlete várja a vásárlókat. Ebből a friss, hivatalos könyvheti listán hatvannégy magyarországi kiadó száznegyvenegy kötettel, tizenhárom határon túli kiadó negyvenhét kiadvánnyal szerepel. Ötvenhat vidéki település rendez saját könyvheti ünnepséget.