Lehet-e mindent elölről kezdeni?

Az ember egész földi életén keresztül arra törekszik, hogy tabula rasát, tiszta lapot teremtsen, Elölről kezdhessen mindent, vagy legalábbis képzeletben visszatérhessen oda, ahol még semmit sem rontott el. Szirtes János és feLugossy László Tiszta lap című filmje groteszk tónusban mutatja meg nekünk, hogy e törekvésünk vagy lehetetlen, vagy pedig nagyon is lehetséges, de oly módon történik meg velünk, hogy nincsen benne köszönet. Ugyanis maga az élet sem más, mint reménytelen, önmagába visszatérő körök sorozata. Akár Madách Imre tragédiájában, a történelem újra és újra, egyre silányabb variációban írja újra önmagát, s ennek csak a sátán örül. Mert a Tiszta lap című, balatoni és budai hegyek közé plántált filozofikus, népies sci-fi komédia még azt a vigaszt sem adhatja meg nekünk, mint Az ember tragédiájában az Úr hangja: Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál!
Ebben a filmben minden, ami ábrázoltatik, azon nyomban gúny tárgyává is tétetik. Akár a bevezető képsoraiban Tütü bácsiként, Sanyi bácsiként egyaránt nevezett ősz hajú parasztember, aki saját Badacsony környéki szőlőjében, a Vírus Völgyében dülöngélve püföli a gyönyörű töveket, mint afféle Bolond Istók, aki versenyre akar kelni a vihar pusztító erejével. Az egykori A.E. Bizottság együttes frontembere, a performance-mester és képzőművész feLugossy László hangján lételméleti kinyilatkoztatásokat hallunk. „Ami örök az örök, és én előre lépek, nagyon absztrakt a fej, amikor távozik a lélek. A test pedig ugyanaz marad, mint egy csillag, aki nem tudja hol jár. Ős is, meg utód is egyszerre. Az ami körbe zár, igaz hogy körbezár, de nem annyire körbe, hogy ne juss ki belőle.” Az idézett spicces bölcsészhallgatói örök igazságok komolyan is vehetőek, de önnön paródiájukként is érvényesek. Szirtes András és feLugossy László rendező-forgatókönyírók kancsal cselekményvezetése és Klöpfler Tibor operatőr őrült képei megsokszorozzák azt az érzésünket, hogy az alkotók úgy tárják föl a mindenség titkait, hogy amit találnak, nyomban nevetségessé is teszik. Jó példa erre, hogy legalább egy tucatszor elismétlik a „Van, aki eléri célját, van, aki célja ellentéte” mondatot. Közben Szirtes János és feLugossy László, olykor a Tabula rasa nevű alternatív tévériportereinek szerepében, máskor gubbasztó hajléktalanok jelmezében várják a világ végét.
Ehelyett újra elkezdődik minden. Laca (feLugossy László) és Jánoska (Szirtes János), a két performance-művész és örök Ádám lerobbant pesti művészlakásban unják és utálják meg naponta százszor saját műveiket… Már a tét nélküli orosz rulett, a halál és a föltámadás eljátszása sem szórakoztatja őket. Végül ellátogatnak a Vírusok Völgyébe, Tütü bácsihoz, abban a reményben, hogy a természet lágy ölén energiáik is megújulnak, de már út közben sejtik, hogy ma is csak jól be akarnak rúgni két csinos lány, az örök Évák, Dojó (Gryllus Dorka) és Jacek (Kedves Lili) társaságában. Ám a mindenség erői úgy akarják, hogy ezúttal minden másként történjen. Tütü bácsi elmondja vendégeinek, hogy csodálatos látomása támadt, de miközben mikroszkópon át vizsgálta saját metszeteit a világot alkotó részecskékről, meglátta Istent, és megvakult. Miközben az Ádámok a nagy titokra próbálnak rájönni, a praktikus örök Éva-kettős ellopja Tütü bácsitól a néha-néha ostoba dalocskára fakadó részecskéket. Hőseink bejárják a Balaton-felvidék és Budapest elegáns és alternatív szórakozóhelyeit, riporterkednek a Tabula rasa és a Jasmin tévé munkatársaként, szerepelnek különféle népszerű rajzfilmekben és happening parádékon. Eközben, föltehetőleg a részecskék magnetikus hatására, egy pillanatra mind a négyen meglátják a Paradicsomot, ami által bejutottak az Éden Tv vetélkedő döntőjébe. Ha szerencséjük van, nyernek, és üdvözülhetnek. Ám az Évák, dacára az Úr és Lucifer egyöntetű tiltásának, belenéznek a mikroszkópba. Mindenki megvakul. Elmaradt a megváltás. Minden elölről kezdődik.
Szirtes János és feLugossy László filmje, akár Bódy Gábor A kutya éji dala, vagy Tarr Béla Werkmeister harmóniák című munkája földi siralomvölgyünk menthetetlen voltáról és a csak azért is megújulás kereséséről szóló szintézismű.