Nemcsák nyitott színházat szeretne

Éless Béla dr. vezetésével négy és fél esztendővel ezelőtt megkezdte működését az ország akkor legújabb teátruma, a Budaörsi Játékszín. Befogadó, tehát állandó társulat nélküli színházzal lett gazdagabb a művészeti ág. Az igazgató megbízása – ahogy ez a színi világban szokás – lejárt. A direktorváltás, miként mostanában egyre gyakrabban, Budaörsön sem zökkenőmentes. A posztjáról távozni kényszerülő Éless Béla, politikai döntést emleget. Ami tény, a közgyűlés 10:8 arányban, a novembertől munkába álló Nemcsák Károlyt támogatta. Maradva az arányoknál. Budaörs ugyan MSZP–SZDSZ-es vezetésű, ám a képviselő-testületben 10:9-es többségben vannak a polgári gondolkodású városatyák. Ennek ellenére a színigazgatói utódlás szavazásán tizennyolcan vettek részt. Külföldi elfoglaltsága miatt nem volt jelen Ritter Imre, a helyi jobboldal vezetője. Mint a számok mutatják, mégis két vokssal többet kapott Nemcsák Károly pályázata. Úgy fest, valamelyik baloldali érzelmű képviselő figyelmen kívül hagyta elvbarátainak azon kijelentését, miszerint Nemcsák Fidesz közeli, ezért a jobboldal jelöltje.Tény az is, hogy a közgyűlés döntését megelőzte egy szakmai zsűrié, amely Éless Bélát támogatta, továbbá a kulturális bizottság szavazása szintén az alapító igazgatót hozta ki győztesnek. Több mint másfél évtizede dúl a vita: az önkormányzati döntések figyelembe vegyék-e a szakmai érveket, vagy sem, ugyanis a városatyák rendszeresen a szakmai állásfoglalást figyelmen kívül hagyva, vagy éppen annak ellenében szavaznak.
Nemcsák Károly nem kíván válaszolni a politikai színezetű vádakra, helyette így fogalmaz: „A Budaörsi Játékszín igazgatói posztjára pályáztam, Éless Béla ellenben úgy viselkedik, mintha saját tulajdonáról döntött volna a testület. A produkciók minősége egyébként nem politikai kérdés, arról majd dönt a közönség” – mondja az új direktor. „Szintén támadás érte a színművészt, mondván elfoglaltságai mellett nem jut majd kellő ideje a budaörsi teátrum irányítására. Nemcsák Károly úgy véli, nem az dönti el, jó-e az igazgató, hogy mennyit ül az irodájában. Rátermett, tehetséges munkatársakat kíván alkalmazni, akik hozzáértő módon segítik munkáját. Emellett ő maga is játszani fog saját színházában, miképp azt elődje is tette. Úgy véli, országos ismertsége kifejezetten hasznos lehet majd a játékszín számára.
Felmerült továbbá a vezetői gyakorlat kérdése. „Senki sem születik igazgatónak” – fogalmaz Nemcsák Károly, s hozzáteszi: képesnek érzi magát egy ilyen kisebb méretű színház irányítására. Tegyük hozzá, pályája során kiváló mesterekkel dolgozhatott. Egyik közülük Ruszt József. Az általa alapított és vezetett zalaegerszegi színház remek (akkori) újításával találkozhatnak novembertől a Budaörsi Játékszín nézői, a beavató színházi előadással, előadásokkal. Ez az elképzelés is jelzi, hogy az új direktor számára rendkívül fontosak a fiatalok, a gyermekek. Az eddigiekből kiviláglik: a nemrég kinevezett direktor nyitott színházi modellt kíván megvalósítani. Ennek érdekében keresi az együttműködési lehetőséget több fővárosi együttessel. A reménybeli koprodukciók magas művészi színvonalat biztosítanának és mérsékeltebb anyagi terheket rónának a színházra. Arra a színházra, amely nem pusztán Budaörsé, de az egész régióé kíván lenni. Így a színi előadásokkal gyengén ellátott Pest megye végre megszabadulna mostoha helyzetétől. A kőszínházi produkciók mellett nyáriakat is ígér Nemcsák Károly, feltámasztva ezzel a budaörsi amfiteátrum egykori hagyományát.
Végezetül jegyezzük meg: a közgyűlés mostani döntésével „a jövő elkezdődött”, hiszen az önkormányzat tervbe vette egy hatezer négyzetméteres művelődési központ felépítését, s egyáltalán nem mindegy, annak ki lesz majd a vezetője.