A Rézkígyóban a szerző a bűnbeesés, Káin és Ábel, valamint Szodoma és Gomorra történetét fogalmazza újra úgy, hogy közben a székely népmesék beszédmódját az Ószövetség nyelviségével ötvözi. A Rézkígyó című kisregény nem pusztán a bibliai történetek újraírása, hanem egyúttal Wass Albert nagyszabású szellemi kísérlete arra, hogy az ószövetségi toposzok segítségével teremtse meg a társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásának mítoszát.
A kötetben olvasható másik regény, a Hagyaték minden bizonnyal a szerző életművének legkiemelkedőbb, legkiválóbb darabjai közé tartozik. Történetmozaikokból összeállított nagy ívű epikai mű, amely a honfoglalás korától a közelmúltig foglalja magában a székelység történetét. Az első fejezet abba az időszakba kalauzolja el az olvasót, amikor még idegen lovagok kutatták a hegyeket s az erdőket a táltosok s a gyógyító vének, a régi hit továbbéltetői után. Néhány táltosnak – miután bevették magukat az erdélyi hegyvidék áthatolhatatlan rengetegeibe – sikerült megmenekülnie. Utódaik azóta is továbbörökítik az ősök tudását az újabb s újabb generációkra: időskorba lépvén mindegyikük maga mellé vesz egy-egy kamaszgyereket, akinek továbbadja eleink szellemi hagyatékát. És amikor nagy veszély fenyegeti a népet, a táltosok eme utódai előjönnek rejtekükből, hogy a kiválasztottak tudásával siessenek véreik segedelmére.
A Hagyaték balladisztikus, mondaszerű fejezetei végigsorjázzák az erdélyi történelem vészkorszakait, a tatárjárástól és a török időktől kezdve a császári hadak dúlásain át egészen a Trianont követő román megszállás, valamint az 1956-os forradalom utáni romániai megtorlás eseményeiig, s mindeközben arról győzik meg az olvasót, hogy egy nemzet jövőjéről elsősorban nem az országhatárok döntenek, hanem az, hogy a lelkekben mi történik. Hiszen – ahogyan Wass Albert a kötet utószavában írja – „az Úr nem számokban méri az igazság győzelmét, hanem az igazak cselekedeteiben”.
A regényben vissza-visszatér Jézus gondalata: akiben van akkora hit, akár egy mustármag, az hegyeket képes megmozdítani. A Hagyaték végső üzenete éppen abban áll, hogy előbb-utóbb minden jóra fordul majd, csak bízni kell, és őrizni magunkban a hit és a reménység mustármagvait.

50 éve halt meg Mindszenty József, az utolsó magyar hercegprímás