Tévéfilm A Pál utcai fiúkból

Szenzációként terjedt el a hír Magyarországon, hogy Maurizo Zaccaro tévéfilmet forgat Magyarországon augusztus 21-től Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényéből. A mérce nemcsak az alapmű markáns értékei miatt magas, hanem mert Fábri Zoltán, a magyar filmművészet kiemelkedő egyénisége angol és amerikai gyermekszínészek közreműködésével, amerikai koprodukcióban adaptálta az eredeti műhöz méltó mozifilmre gyermekkorunk egyik kedvenc olvasmányát. A filmről annak producerével, Sipos Áronnal beszélgettünk.

Állandó kihívás a filmesek számára a nagy klasszikusok újra- és újrafilmesítése ?
– A Pál utcai fiúk Olaszországban az ifjabb-korosabb nemzedékek már-már mitikus és kultikus kedvence. Az olasz–magyar kulturális összefonódásra számos magyarázható és megmagyarázhatatlan pédát találhatunk, ezek közé tartozik A Pál utcai fiúk hallatlan népszerűsége. Mindenki, aki olasz barátaim közül megtudta, hogy Molnár Ferenc regényéből film készül, fejből idézett részleteket a műből. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy Fábri Zoltán nagy sikerű mozifilmje amerikai–magyar koprodukcióban készült, mert a regény megfilmesítési joga Amerikában van. A Rizzoli Audiovisivi nevű olasz filmgyártó cég ugyanonnan vásárolta meg a filmjogokat, mégpedig úgy, hogy szabadon alakíthatja a regény eredeti cselekményét, amitől én egy kicsit félek, mert a magyar közönség számára ez a regény úgy jó, ahogy van.
– Azért ráismerünk Molnár Ferenc művére?
– Az az alapvető újítás az eredeti regényhez képest, hogy a forgatókönyvírók számos felnőtt szereplőt jelenítenek meg, mert azt gondolják, hogy a film így válik érdekessé az olasz publikum számára főműsoridőben. Kedvenc gyermek hőseink, a Pál utcai fiúk, Nemecsek Ernő, Boka, Csele szülei is markánsan megjelennek a történetben, s köztük is támadnak az 1910-es, első világháború előtti Budapestre jellemző családi és társadalmi konfliktusok. Természetesen megmarad a Molnár Ferenc-mű központi története, amelyben „az édes grundon” tanyázó Pál utcai fiúk és ellenlábasaik, a pesti Füvészkertben tanyázó vörösingesek küzdenek meg, mert az utóbbiak el akarják foglalni az előbbiek játszóhelyét is. De például a grund őre, Janó, az öreg tót is jóval nagyobb szerepet kap, mint az eredeti műben. A felnőtt szereplők között találjuk többek között a hazánkban is ismert Virna Lisit.
– Hol tartanak az előmunkálatok?
– Eddig mintegy ötven fővárosi iskolában, strandokon, a Vidám Parkban és nyári táborokban kerestük a gyermekszereplőket. Mintegy kétezerötszáz srác bizonyíthatta alkalmasságát Nemecsek, Boka, Csónakos, Geréb és az ellenlábas vörösingesek, Áts Feri, Wendauer, a két Pásztor és a többiek eljátszására. A szereplők felét már megtaláltuk, de Maurizio Zaccaro még válogatásokat tart. Rendezőnk rendkívül igényes művész, olyan gyerekeket keres, akiknek nincs filmes előéletük, így fogékonyak az újszerű megoldásokra is. Mivel a filmváltozatban ikreknek szánjuk a két legmarkánsabb vörösinges fiú, a Pásztor fivérek szerepét, fölvettük a kapcsolatot Bíró Attilával, az Országos Ikertalálkozó szervezőjével. A film összes gyermekszereplője magyar, akárcsak az operatőr, Kende János és a gyártásvezető, Juhász István is. A grundot a nyolcadik kerületi Tömő utcában találtuk meg. A Füvészkertet részben az eredeti pesti helyszín, részben az alcsúti arborétum „játssza”. Jávor Lóránd díszlettervező már elkészítette a grund és a Füvészkert terveit.
– Ön a film producere. Mióta foglalkoznak koprodukciós filmekkel?
– Tíz éve szervezünk és készítünk koprodukciós munkákat, hogy csak a legfrissebb sikerről számoljak be, tavaly készült el Giorgo Perlasca Egy igaz ember története című, kétszer százperces, olasz– magyar–francia koprodukciós tévéfilmje, és fantasztikus sikert aratott Olaszországban. Legmerészebb álmaimban sem hittem volna, hogy két este alatt kétszer tizennégymillió néző tekinti meg. Decemberben a Magyar Televíziónak is benyújtottunk egy tervezetet, s őszintén örülnék, ha a televízió részt vállalna olyan filmek koprodukciójában, amelyek Magyarországon magyar témát dolgoznak fel, mert a hazai nézők nagyon várják a saját gyártású tv-filmeket, sorozatokat.
– Mit jelenthet egy koprodukciós film a kiváló magyar „manuális filmszakma” számára?
– A Mafilmre kulcsfontosságú munkák várnak, feladatuk többek között az, hogy elkészítsék a díszleteket. A Mafilmben készül a jelmezek egy része is, de az sem elhanyagolható, hogy a Magyar Televízió raktárából válogathatunk korhű, század eleji ruhákat. Mindennél lényegesebb szakmai és erkölcsi haszonnak tartom, hogy a forgatás helyszíne Magyarország lett, mert sokáig úgy volt, hogy anyagi problémák miatt Lengyelországban vagy Romániában készül el a film. A Pál utcai fiúk augusztus 21-től kezdve tíz héten át sok embernek ad munkát, s ezáltal a kiváló magyar filmes szakma tovább öregbítheti hírét és tekintélyét a világban.