Aki remekül viszi az ügyeket

A sárospataki vár udvarán ma 19.30 órakor kezdődik a XI. Zempléni művészeti napok rendezvénysorozata. A Liszt Ferenc Kamarazenekar nagy sikerű nyári fesztiválja – miként a korábbi esztendőkben is – az Antenna Hungária támogatásával valósul meg. Az augusztus 24-ig tartó, kéttucatnyi helyszínen harminckilenc programot kínáló zempléni rendezvénysorozat első koncertjén a Háry János csendül fel Kodály Zoltán születésének közelgő 120. évfordulója tiszteletére. A nagyotmondó obsitos szerepében a kiváló bariton, Massányi Viktor lép színpadra. Vele beszélgettünk eddigi szerepeiről, a baritonok számára adódó lehetőségekről.

Kálmán Gyöngyi
2002. 08. 16. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha valakinek, hát az ungvári születésű Massányi Viktornak sorsdöntő felvételi vizsgája zajlott 1988-ban Debrecenben. A zeneelmélet–szolfézs szakra jelentkezett, trombitán játszó fiatalembert a vizsgabizottság egyik tagja, Varga Magda rábeszélte az énekes szakra. Egy év múlva átjelentkezett. Énekművész-tanári diplomája megszerzése előtt ösztöndíjasként fellépett a debreceni Csokonai Színházban. – Jó érzéssel gondolok vissza ezekre az időkre – mondta a kiváló bariton. – Pesten ilyen rövid idő alatt nem szerezhettem volna színpadi gyakorlatot. Az első komoly szerepem Papageno volt a Varázsfuvolában. Ezután a Pécsi Nemzeti Színházhoz kerültem, ahol 1994–97 között szép munkákat kaptam, többek közt Figarót, Silviót, Simon Boccanegrát.
Miután sikeres próbát énekelt 1997-ben a Figaro házasságához, állandó vendégművész lett a Magyar Állami Operaháznál. Az lenne az ideális – véli a művész –, ha a színházak nem csak maguknak nevelnék ki az utánpótlást. Különben is, a vidéki teátrumok kicsik ahhoz, hogy elegendő munkát adhassanak az énekeseiknek. Az egészséges operaéletben mozgástér kell, pezsgés és versenyszellem. Már nem lehetett az Andrássy úti dalszínház tagja, hiszen akkor már megindult a közalkalmazotti létszám karcsúsítása. Vállalkozóvá kellett lennie. A tíz hónapos, évadra szóló szerződések idővel alkalmakra vonatkozó felkérésekké alakultak, mivel a tavalyi szezontól a bécsi Volksoper állandó tagja. Az osztrák fővárosban körülbelül harminc alkalommal lépett a közönség elé a Traviatában és a Hamupipőkében. Budapesten is volt vagy húsz előadása – mondta.
Baritonnak lenni kimondottan szerencsés mostanság. Ezt erősíti mindaz, amit Massányi Viktor elmond. Régen az a beszéd járta, hogy szopránból és baritonból Dunát lehet rekeszteni. Volt idő, amikor érdekelte az embereket ez a pálya. Sokan akartak a színpadon megnyilvánulni, jó pénzt keresni, kiváltságokat élvezni. Talán a múlt században a nyolcvanas évekig. Most kevesen próbálkoznak. Szerintem sok szép hangú bariton ma otthon ül, és a számítógépet pötyögteti – véli a művész.
Bár az elmúlt években számos nagyszerű alakítást tudhat maga mögött (Marcel, Figaro, Petúr bán, Germont), némi elégedetlenséget érezni a hangjában. Úgy véli, helytelen az a tradíció, hogy csak az idősebb pályatársak kapnak nagy Verdi-szerepeket. Mintha a fiatalabbakra csak a vígoperákban számítanának, gondolván, ők még jól tudnak szaladgálni.
Mindenesetre vígoperai szerepek és több Verdi-hős után boldog, hogy – először a pályája során – az új évadban Macbethet énekelhet. A külföldön is Verdi-hangnak tartott művész nagy várakozással tekint a hatalmas szerep megpróbáltatásai elé, hiszen itt a sematikus figurák helyett izgalmas szerepjáték párosulhat Verdi nem slágerszerű muzsikájához.
Massányi Viktornak a színpadhoz hasonlóan jelentős a koncertpódiumon zajló karrierje. A Carmina Buranát, a Cantata profanát, Brahms Német requiemjét idehaza és külföldön sokfelé énekelte. A koncertélet változatossága, a különböző kollégákkal és zenekarokkal való együttműködés rendkívüli módon inspirálja. Nagy élvezettel vesz részt magyar ősbemutatókban – bizonyára nem csak a művész emlékezik szeretettel a magyar millennium évében bemutatott Szent István intelmeire, Hidas Frigyes csodálatos alkotására és Németh Amadé míves Millenniumi oratóriumára. A magyar bemutatók sorát egyébként Petrovics Emil Kilencedik kantátájával indította 1998-ban – e művet szeptemberben ismét énekelni fogja. Az új évad Bécsben a Falstaff Fordjával bővül. Itthon több premier várja: a Macbeth mellé felsorakozik még az új Sevillai borbély-produkció és Dohnányitól A vajda tornya.
Massányi Viktor nyáron is keresett énekes. A tihanyi ünnepi játékokon mint Figaro bűvölte el a nagyérdeműt, a zempléni művészeti napok nyitókoncertjén pedig Kodály Háry Jánosának címszerepét énekli, ami szintén debütálás, hiszen színpadon még nem játszhatta el a nagyotmondó obsitost. Békés András rendezésében egy félszcenikus változatot adnak elő a pécsi szimfonikusokkal, Hamar Zsolt vezényletével. – Zemplénbe jó dolog visszatérni. Négy éve Ádám voltam Haydn Teremtésében. Örülök, hogy újra gondoltak rám – mondta a művész.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.