„Hol zsarnokság van„

Forradalmárok. Soha nem szabad róluk elfeledkeznünk. Soha nem szabad kirekeszteni a közéletből azokat az embereket, akik életüket, szabadságukat áldozták az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméjének. E gondolat jegyében tartotta meg ünnepi beszédét Kalász Márton költő, a Magyar Írószövetség elnöke a szervezet Bajza utcai székházának falán lévő emléktábla előtt. Az emlékmű az 1956-os hősökre emlékeztet bennünket, akiket a jelenlegi kormány államtitkára súlyosan megsértett egy kioktató, kirekesztő megjegyzéssel. A mementó emlékeztet az írókra is, akik vállalták az üldöztetést, a diszkriminációt Magyarország függetlenségéért és semlegességéért. „Október 23-án az írótársadalom először Gérecz Attilára gondol, ki életét adta a magyar szabadságért. Velünk van a forradalom egyik emblematikus versének, az Egy mondat a zsarnokságról című költemény alkotójának, Illyés Gyulának szelleme is. Ne feledjük a fiatalabbak közül Nagy Gáspárt sem. Őt a hatalom 1984-ben fosztotta meg írószövetségi titkárságától híres, Nagy Imrét sirató verséért, amelyet a költő 1988-ban is elszavalt a 301-es parcellában tartott illegális megemlékezésen. Emlékezzünk a bátrakra, s hajtsunk fejet az áldozatuk előtt” – zárta beszédét az írószövetség elnöke, majd megkoszorúzta az emléktáblát az írószövetség, Mezey Katalin költő pedig a Magyar Írószakszervezet nevében. A Magyar Írók Egyesületét Szakonyi Károly képviselte.
Az írószervezet 1996 óta kialakult hagyományai szerint az 1956-os megemlékezésen adják át az Arany János-díjakat és az Arany János-jutalmakat. Idén Tamás Menyhért író köszöntötte pályatársait. Többek között elmondta, hogy az Arany János Alapítvány kuratóriuma azokat az írókat jutalmazza meg, akik életművüket a magyar azonosságtudat és a magyar nyelv ápolásának szentelik. Idén Kiss Anna és Tőzsér Árpád költők, valamint Vasy Géza irodalomtörténész részesült Arany János-díjban. Az Arany János-jutalmat Kis Pintér Imre és Lengyel András irodalomtörténészek, valamint Veres Miklós költő vette át.