Megalázott muzsikusok

Álhírnek bizonyult a sajtóban nyár végén megjelent információ, amely szerint a MÁV Szimfonikus Zenekar helyzete az új évadban jobbra fordul. A MÁV Szimfonikusok évek óta siralmas anyagi gondokkal küzdenek. Miközben sikeresek a nemzetközi zenei élet porondján is, jelenleg fennállásuk talán legválságosabb időszakát élik. A zenészek, úgy tűnik, teljesen leszakadtak béreikkel az élbolytól, ahova eredményeik alapján tartoznak. Úgy tűnik, beláthatatlan ideig kimaradtak a szeptember elsején hatályba lépett, a közalkalmazottakat érintő ötvenszázalékos béremelésből. Éveken át kimaradtak minden központi bérintézkedésből. A remény sugara akkor csillant meg, amikor a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, s a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége megállapodást kötött a béremelés végrehajtásáról. Ebben külön pontban neveznek meg olyan kulturális szervezeteket, amelyek tevékenységükkel a kulturális intézmények feladatát segítik elő. A felsorolás említi a Magyar Rádió művészeti együtteseit és a MÁV Szimfonikus Zenekart. A megállapodásban az NKÖM vállalja, hogy kezdeményezi a kormánynál az egyéb kiadásokra szánt tartalékalapból a béremelés fedezetének biztosítását. A muzsikusok az alapból remélték sorsuk jobbra fordulását, ám az októberben kézhez vett borítékokban a korábbi bérekkel szembesültek, átlagosan bruttó 74 ezer forinttal.
A MÁV Rt. fenntartásában álló, évi 176 milliós büdzséből gazdálkodó, alapítványi formában működő együttes igazgatója, Fenyő Gábor régóta keresi a gondok enyhítésének módját. Az idei esztendőtől az újpesti önkormányzattal közszolgálati szerződést kötöttek. Lehetséges, hogy ezzel mégsem jutottak közelebb a megoldáshoz, ugyanis a törvényben szerepel, hogy csak a többségi állami tulajdonnal bíró közhasznú társaságok és alapítványok kerülhetnek a közalkalmazott szervezetekkel egyazon elbírálás alá. Helyzetüket súlyosbítja, hogy a MÁV Rt.-ben átszervezések folynak, az új vezetés ugyan értéknek tekinti, amit a zenekar képvisel, de a fő gondja ebben a pillanatban az, hogy nyereséges vállalatot hozzon létre az elkövetkezőkben.
Az NKÖM illetékesétől megtudtuk, a muzsikusok a remélt béremeléshez azért nem juthattak hozzá, mert a tartalékalapot a kormány az egészségügyi dolgozók javára osztotta el. A kulturális tárca a Pénzügyminisztérium felé jelezte a kulturális szférában megmutatkozó anomáliákat. A jövő évi költségvetésre vár a kérdés megoldása. A MÁV művészei becsapottnak érzik magukat, megalázónak tartják a helyzetet, s teljesen ellehetetlenült a munka.
Megkongatta a vészharangot Vásáry Tamás is az elmúlt héten a Rádiózenekar élő adásban közvetített Schubert-koncertjén. A Rádió Művészeti Együtteseinek fő-zeneigazgatója felhasználta a különleges lélektani pillanatot, hogy segítséget kérjen a közönségtől és a politikai döntéshozóktól muzsikusai számára. A zenei együttesekben feszült légkörben folyik jó ideje a munka, nem tudnak hangszert vásárolni, a kottakölcsönzést fedezni, a fiatalok nem jelentkeznek a meghirdetett állásokra. Mivel nem tartoznak a nemzeti intézmények közé, a meglehetősen nehéz helyzetben levő Rádió Rt.-re mint fenntartóra szorulnak, amely félmilliárdot tud évente részükre biztosítani. Leküzdhetetlen az a morális hátrány – nyilatkozott a sajtónak tegnap Vásáry –, hogy a minisztérium által támogatott Nemzeti Filharmonikusok művészei négyszeres jövedelmet kapnak. Reálisan nézve a dolgot – mondta a fő-zeneigazgató – a Rádiózenekar eredményesebb, mint bármely hazai zenekar, hiszen óriásit lépett előre az elmúlt esztendőkben a közönség kinevelése, a lemezképes színvonalú koncertek terén. A rádió gazdasági alelnöke, Göblyös István kijelentette: a vezetőség elkötelezett a művészeti együttesei iránt, amelyek fenntartását egyébként a médiatörvény is előírja. A részvénytársaság igéretet kapott a Pénzügyminisztériumtól a költségnövelésre, ezzel évi 960 millióra emelhetik az együttesek támogatottságát. Vásáry szerint a lemaradások behozatalához, a nívó tartásához másfél milliárd szükségeltetik.