Elhunyt Balassa Iván

Elment a Magyar Néprajz című könyv egyik írója, Ortutay Gyula szerzőtársa… A két jeles néprajzkutató: Balassa Iván és Ortutay Gyula kiemelkedő alkotását ma már a világ szinte összes tudományos könyvtárában megtalálhatjuk, lefordítva minden világnyelvre. Balassa Iván, a kiváló tudós életútjának számos állomása kötődik nagy múltú, magyar irodalmi és történelmi emlékhelyekben, folklórhagyományokban gazdag városokhoz és vidékekhez. Kolozsvári évei után a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban folytatta kutatásait és múzeumgyarapító tevékenységét. 1944-ben Budapestre került, először kinevezték a magyar osztály, majd a gyűjtemény főigazgatójának.
Virágzó korszak köszöntött reá, amikor 1956-tól ’61-ig vidékre helyezték, mégpedig a magyar reformáció Athénjába, Sárospatakra, a Rákóczi Múzeum igazgatójának. E korszak elmélyült terepmunkájának és könyvtári kutatómunkájának végeredményeként születtek meg a táj folklórjának arculatát föltáró, költői erővel és biztos tudományos fölkészültséggel megalkotott monográfiái: A Bodrogköz, a Földművelés a Hegyközben, a Lápok, falvak, emberek, a Karcsai mondák. Ekkor írta Kossuth Lajos-tanulmányát, a hegyaljai németek betelepítéséről szóló dolgozatát is. A Tokaj-Hegyalja szőleje és bora című kötetét azóta a borászok alapműként használják.
Budapestre visszatérve többek között a Mezőgazdasági Múzeum megbízott igazgatójaként, majd tudományos főigazgató-helyetteseként létrehozza a Mezőgazdasági Múzeum Nemzetközi Szövetségét, majd a Munkaeszköz-történeti Archívumot. Eközben állandóan gyarapodott imponáló életműve: A magyar kukorica, Az eke és a szántás története című munkákkal.
Újabb alapművet teremtett a Határon túli magyarok néprajza kézikönyve megírásával, amely 1989-es megjelenése óta forrásértékű munkaként segíti az eligazodást a történelmi Magyarország folklórjában. Azok közé az emberek közé tartozott, akik, akár Gunda Béla, Bálint Sándor és Szabó Lajos, kiemelkedő tudományos munkát is végeznek, de a szakmán kívüli olvasók körében is tiszteletnek és szeretetnek örvendtek.
Balassa Ivánt, a kiemelkedő tudóst, a nagy tanárt, a jeles tudományszervezőt, a magyar néprajz emblematikus alakját nyolcvanöt éves korában érte a halál. Tisztelői, olvasói, tanítványai és szerettei november 20-án, negyed háromkor vehetnek tőle búcsút a Farkasréti temetőben.