Vidéki színigazgatók tanácskozása

A színházak jövő évi támogatásáról és a tervezett művészeti törvényről vitatkoztak a színházigazgatók Debrecenben. Az önkormányzati támogatás a NKÖM által benyújtott javaslat szerint hatvan százalékkal nő, s ez a tárca álláspontja szerint jelentősen növeli a színházak mozgásterét. A színházigazgatók viszont úgy látják, hogy a többletforrás csak akkor ér valamit, ha nem ebből kell megoldani a közalkalmazottak béremelését.
A költségvetés tervezete szerint 6,5 milliárdról 10,5 milliárd forintra emelkedik jövőre a színházak állami támogatása. A kormányzat és a művészeti szakszervezetek szövetsége egyetértenek abban, hogy a növekményből a vállalkozói formában tevékenykedő művészek fizetését kellene emelni, a közalkalmazottak bérét pedig az önkormányzati normatívából rendezni. A Veszprémi Petőfi Színházat ügyvezető igazgatói minőségben képviselő Tucsni András viszont úgy látja: a költségvetés tervezetében szereplő önkormányzati normatíva nem feltétlenül biztosítja a közalkalmazottként dolgozó színészek béremelését. Vagyis előállhat az a kellemetlen helyzet, hogy a közalkalmazotti tábla szerint kötelező béremelést és a vállalkozóként alkalmazott művészek gázsijának rendezését egyaránt ebből a forrásból kell megoldani. Ez pedig óriási nehézségeket okozna, hiszen a teljes többletet elvinné. Amellett, hogy nem adna esélyt a vállalkozásban foglalkoztatott színészek gázsijának rendezésére, az infláció miatt folyamatosan növekvő produkciós költségekre – vagyis a díszletek finanszírozására sem nyújtana megfelelő fedezetet.
Gyimesi László, a Művészeti Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke úgy látja, az emelés jelentősnek tekinthető és egyetért a tárcával abban, hogy ezt teljes mértékig a nem közalkalmazotti formában tevékenykedő művészek bérének rendezésére kellene fordítani. A szakszervezet ennek érdekében közös ajánlásra készül a tárcával, hiszen a színházaknak kell eldönteni, hogy a rendelkezésükre álló pénzt mire használják fel. Gyimesi tapasztalatai szerint a színházi igazgatók is egyetértenek azzal, hogy a legfontosabb pillanatnyilag a béremelés, ám kérdés, hogy ezt a közalkalmazotti vagy a nem közalkalmazotti szféra kapja meg. Ugyanis a költségvetési számok ismeretében jelenleg úgy néz ki, hogy a közalkalmazotti státuszban lévő művészek bérére sem feltétlenül lesz meg a fedezet és a forráshiányos önkormányzatok – annak ismeretében, hogy a színházak állami támogatása megnőtt – a korábbi saját támogatási részt csökkentik.
Gyimesi szerint az éves szerződéssel foglalkoztatott színészek végtelen kiszolgáltatottságának csökkentéséhez nemcsak egyszeri bérrendezés kellene, de szükség lenne a művészek jogállását kodifikáló törvényre is. A művészeti törvény szükségességében a szakma is egyetért, a szakszervezeti szövetség által elkészített tervezet azonban egyelőre sem az ellenzék, sem a kormánypártok programjában nem szerepel.