Auschwitz és az irodalom

Pilinszky János többször is leírta esszéiben, el is mondta, hogy a második világháborús lágerek léte önmagában módosította a költészet szerepét a világ minden szegletében. Kertész Imre, az első magyar Nobel-díjas író rokon gondolatot fejtett ki december 6-án, szombaton ötszáz néző előtt a stockholmi óvárosban, a Gamla Stanban található svéd akadémián.

Az iszonyat, a rettegés, a szorongás minden mozdulatunkban, gesztusunkban jelen van hát, az egyetemes sokk negatív katarzisából az emberiség mind a mai napig nem volt képes magához térni. Auschwitzról csak fekete regényt lehet írni, folytatásos ponyvaregényt, amely Auschwitzban kezdődik és mind a mai napig tart – hangsúlyozta az író. „Nem ismerek hiteles művészetet, amelyen ne érződne e törés, mintha egy lidércnyomásos éjszaka után az ember megverten és tanácstalanul nézne szét a világban.” Valóban, Pilinszky költészete, Lengyel József kiváló Újra a kezdet című lágerregénye, Királyhegyi Pál fekete humorú, vérfagyasztó remeklése, Az első kétszáz évem, Keszi Imre és Hajnal Anna életműve mind-mind igazolják a Nobel-díjas alkotó igazságát.
Kertész Imre úgy értelmezte a svéd akadémia irodalmi Nobel-díj-bizottságának döntését, hogy egyre többen ráébrednek: Európának szüksége van arra a tapasztalatra, amelyre a holokauszt tanúi kénytelenek voltak szert tenni. Magyarországon az 1956-os forradalom vérbe fojtását követően felnőtt fejjel is tanulmányozhatta, hogyan működik egy diktatúra, amely 1963 után napról napra egyre fáradtabb, Kertész Imre szavával „dekadensebb” lett – regényeiben így egymásra vetült a különféle előjelű diktatúrák különböző szintű, erejű korszakainak ábrázolása. Nem véletlenül érezzük hát, hogy Kertész műveinek parabolisztikus, példázatos kisugárzásuk is van. Egyrészt hiteles vallomást tesznek a mérhetetlen szenvedéseket átélő gyermek kamerájával a haláltáborról, ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy az emberellenes diktatúra a kommunizmus egyre fáradtabb erőszakszervezetének mindennapos gyakorlatában is jelen van. Az undor, a depresszió, amire a puha terror reggelein naponta ébredni kényszerült, nyomban ráhangolta arra a világra, amit regényeiben ábrázolt – mondta. Mivel témáit igen gyakran minősítik „minden oldalról” időszerűtlennek, írásait mindig a legszigorúbb magánügyének tekintette.
*
Kertész Imre összes művét tartalmazza az a CD-ROM, amelyet az első magyar Nobel-díjas író munkássága előtti tisztelgésül jelentetett meg a Digitális Irodalmi Akadémia. A keddi díjátadó ceremóniára a kitüntetett tizenhat vendéget hívhatott meg, többek között feleségét, Magda asszonyt, Medgyessy Pétert és Görgey Gábort, valamint Dés Lászlót és nejét, Vásárhelyi Máriát.