Filmek és nézők

Bár a nyitóünnep Szabó István beszédével, az életműdíjak átadásával és Jancsó Miklós Kelj fel, komám, ne aludjál című alkotásának bemutatójával este hatkor, a Millenáris Teátrumban kezdődik, a 34. Magyar Filmszemle dokumentumfilmes versenyprogramját ma reggel kilenctől három napon át láthatja a közönség. E kategória zsűrijének elnöke Dárday István rendező, tagjai Jankura Péter operatőr és Pritz Pál történész. A kísérleti és kisjátékfilmek versenyében Fésős András rendező és Kövesdy Gábor kritikus élhet oldás és kötés jogával Timár Péter rendező elnökletével. A játékfilmes bírálóbizottság elnöke Radnóti Sándor esztéta, tagjai Fekete Ibolya és Janisch Attila rendezők, Kende János operatőr, Margitai Ági színművész.

Veressné Kozma Ilona – évek óta a szemle rendezőbizottságának elnöke – kifejezte reményét, hogy a nyolc napig tartó mustrát harmincezren tekintik meg majd. Ez az óhaj híven kifejezi, hogy a művészetekben már rég túl vagyunk azon a korszakon, amikor lebecsülték a közönséget. A művészettörténet ismer ugyan számos kiemelkedő alkotást, amelyet az alkotó korának publikuma nem értékelt eléggé, de a filmművészetet a moziba járó közönség élteti, főként a nagyjátékfilmek esetén. A szemle ünnepi hangulata után a tavaly bemutatott huszonnégy alkotásból Herendi Gábor rendező és Kálomista Gábor producer Valami Amerika című filmje vitte a pálmát a Budapest Film forgalmazásában. A 25 kópiával játszott alkotást februári premierje óta több mint félmillió néző tekintette meg. Az ezüstérmet Bereményi Géza és Can Togay Hídembere kapta a közönségtől. Márciustól 286 883 ember látta a Mokép által forgalmazott Széchenyi-életrajzi filmet. Ez is magas nézőszám. Megelőzte a tavalyi közönségkedvencet, Koltay Gábor Sacra Corona című alkotását, melyet 254 623-an tekintettek meg. Jankovics Marcell Ének a Csodaszarvasról című egész estés animációs rajzfilmjét a februári bemutatótól év végéig 52 979 ember látta. A Budapest Film forgalmazásában vetített filmet 20 kópiával játszották. A negyedik helyen egy tipikus családfilm áll, Fonyó Gergely Na végre itt a nyár! című alkotása, amelyre március óta 46 591 embert vonzott, bár a Magyar Televízió szeptemberben bemutatta az opus televíziós sorozatfilm-változatát is. E mű forgalmazására Kálomista Gábor Megafilm producerirodája vállalkozott 18 kópiával. Említésre méltó a Szerelem utolsó vérig, Dobray György rendezésében, ezt március óta 26 954 néző látta, 17 kópiával forgalmazta a Budapest Film. Pálfi György műve, a Hukkle, a Mokép forgalmazásában október óta – 4 kópiával – 19 318 nézőt vonzott a moziba. A Kanyaron túl, Dér András munkája, 15 822 néző érdeklődésére tartott számot. A filmet szeptember óta vetíti a Mokép két kópiával. A Chico, Fekete Ibolya alkotása is 11 844 nézőt vonzott. Az Utolsó blues című Gárdos Péter-alkotásra 11 292 ember volt kíváncsi. Mint minden szám, ezek az adatok sem abszolutizálhatók, hiszen relatív előnyt élveznek a korábban bemutatott opusok, ám a művek nagy többségét a bemutatót követő négyhetes időszakban tekintik meg a legtöbben, ennél később a számok aránya alig változik. Szabályt erősítő kivétel a 2001-es magyar termésből Koltai Róbert Csocsó, avagy éljen május elseje című vérbeli közönségvígjátéka, amelyet tavalyelőtt decembertől tavaly novemberéig közel 219 479 néző tekintett meg.
Nyomban szembetűnik, hogy a tavaly bemutatott huszonnégy magyar filmből csupán a Valami Amerika (MEGAFILM–SKY-FILM) és A Hídember volt képes százezernél több nézőt vonzani. A Valami Amerika az országos toplistán az előkelő ötödik helyre került. Az abszolút győztest, Harry Potter első részét a 1 034 441-en látták, nézőszámával a Star Wars – A klónok támadása követi. Harmadik A Gyűrűk ura – A gyűrű szövetsége, negyedik a Jégkorszak.
Elmondhatjuk hát, hogy végre egy magyar közönségfilm, Herendi Gábor rendező és Kálomista Gábor producer alkotása megközelítette a legnépszerűbb amerikai világsikerek nézettségét. Egyébként Kálomista Gábor a Megafilm 1997-es megalapítása óta a legsikeresebb független magyar producer. A másik „százezres mű” a szintén sokat kárhoztatott Hídember. Velük együtt öszszesen kilenc alkotás lépett be a tízezresek klubjába. S akár tetszik ez a szakmának, akár nem, eltekintve Herendi Gábor listavezető közönségfilmjétől, a par excellence művészfilmek közül a nézők a kurzusfilmnek csúfolt nemzeti mítoszfilmekre, A Hídemberre, az Ének a Csodaszarvasról című alkotásra, illetve a Na végre itt a nyár! című vérbeli magyar családfilmre adták a voksukat. S bár – meglehet – a siker nem lehet kizárólagos értékmérce, a szakma hangadói azon mégiscsak elgondolkodhatnának, hogy a tavalyi termésből tizenöt hazai filmet tízezernél is kevesebb néző látott. Ez arra utal, hogy az úgynevezett felső tízezerhez tartozó vájtfülűeknek, a művészfilmek kedvelőinek kíváncsiságát sem sikerült igazán fölkelteniük.