A nyári évadok előkészítése színházunkban voltaképpen már az előző év őszén megkezdődik – mondja Koltay Gábor. – A margitszigeti szabadtéri színpad idei terveinek középpontjában Verdi Nabucco című operájának színrevitele áll. Ezt az operát Budapesten utoljára harminc évvel ezelőtt játszotta a nápolyi San Carlo-társulat. A millennium évében két ízben is telt házzal mutattuk be A Megfeszített című rockoperát, idén ismét műsorra tűzzük. Különlegességnek ígérkezik Vangelis Mythodea című művének magyarországi ősbemutatója, amelyet a mester az amerikai Mars-misszió tiszteletére írt.
– Mennyiben felel meg a nagyszabású terveknek a színház és a színpad jelenlegi állapota?
– 1986 óta folyamatosan törekszem színpadaink korszerűsítésére, egy európai színvonalú budapesti nyári színházi és zenei fesztivál kialakítására. Új elképzeléseinknek aktualitást ad, hogy Magyarország rövidesen az Európai Unió egyenrangú tagja lesz, s így kifejezetten felértékelődnek majd azok a kulturális műhelyek, amelyek a hazai és nemzetközi közönség igényeit elégítik ki. Meggyőződésem, hogy Budapestnek nagy szüksége lenne egy olyan, sok műfajt befogadó nyári színházi és zenei fesztiválra, amelynek alaphelyszíne a kivételesen szép természeti környezetben lévő margitszigeti szabadtéri színpad lenne. Itt mindenekelőtt – a nagy európai fesztiválokhoz hasonlóan – önerőből létrehozott, látványos és sokszereplős nagyoperákat, operetteket, musicaleket, néptánc- és balettprodukciókat, koncerteket mutatnánk be. A korszerűsítés érdekében égetően szükségessé vált, hogy a színpadot esős időben le lehessen fedni, ami lehetővé tenné a szezon meghosszabbítását. Így a külföldi sztárok és világhírű együttesek vendégszereplését már évekre előre meg tudjuk tervezni.
– Szólna néhány szót a hosszú távú terveiről is ?
– Elképzelésem szerint a Szabad Tér Színház tevékenysége új típusú feladattal is bővülne a sziget különféle szabad és zárt területeire álmodott kulturális eseményekkel. Példál a margitszigeti színpad szomszédságában található a IV. Béla korabeli kolostor és templomromegyüttessel, amely alkalmas esti történelmi játékok és napközbeni koncertek előadására. A színház feladata lenne kidolgozni és felügyelni a Margit-sziget turisztikai szempontból régóta aktuálissá váló rehabilitációját, a különböző építmények, műemlékek, fás-ligetes területek megóvását, hiszen a sziget állaga ötven éve folyamatosan romlik. Célunk, hogy a helyiek és a Budapestre látogató turisták kulturáltan és kellemesen, akár több napot is eltölthessenek a szigeten.
– Ezt a koncepciót Budapest egészére is ki lehetne terjeszteni…
– Erre 1985-ben kísérletet tettem magam is a Hősök terén. Az Itt élned, halnod kell! című zenés történelmi játékban esténként több tízezer néző előtt idéztük fel a magyar történelem kiemelkedő eseményeit, ennek megismétlése Budapest egyik legnagyobb kulturális szenzációja lehetne. Régi tervem, hogy a Hilton Szálló dominikánus udvarán felújítsam a kamaraoperai hagyományokat. A hasonló rendezvények szervesen kiegészítenék a nagy margitszigeti színházi és zenei fesztivált, amely lassan így fejlődhetne a magyar Bayreuthtá.
– Ismeretes, hogy a Szabad Tér Színház 1996. szeptember 1-jétől közhasznú társasági formában működik, s meglehetősen szerény anyagi kondíciókkal rendelkezik. Ehhez képest elképzelései kissé merésznek tűnnek.
– Valóban ez volt az első színház, amely kht.-ként kezdett működni, s bár iszonyatos szellemi erőfeszítések közepette, de élünk, ami a közönség szeretetének is köszönhető. A fővárosi színházak közül jelenleg a miénk kapja a legcsekélyebb támogatást: 45 millió forintot. A Budapesti Nyári Fesztivál általunk elképzelt végleges kialakítása, sőt folyamatos megújítása, a margitszigeti szabadtéri színpad korszerűsítése, az önálló produkciók és előadásszámok növelése folyamatos, értékelhető anyagi támogatás nélkül elképzelhetetlen. Ezért is lenne kívánatos, hogy emelkedjék a jelenlegi fővárosi támogatás. Ezt egészítené ki a kulturális és a gazdasági-idegenforgalmi tárca támogatása. Szeretnénk, ha a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz hasonlóan a fővárosi önkormányzat mellett a kulturális és a gazdasági-idegenforgalmi tárca is megjelenne a mecénások között, hiszen jelentős mértékben „állami” feladatokat is teljesítünk. Aki valamennyire is ismeri a nagy európai nyári fesztiválok struktúráját, jól tudja, hogy mi még ebben az esetben is nagyságrendekkel elmaradnánk Bayreuth, Bregenz vagy Verona anyagi lehetőségei mögött, de a szellemi kapacitások koncentrálásával lassan felzárkózhatnánk.
– E reformtervek elbírálására elsősorban a fővárosi önkormányzat döntéshozói illetékesek, akik közül egyesekkel ön köztudottan, nyilvánosság előtt is sokat vitatkozott. Mivel megbízatása lassan lejár, számít-e jóindulatra részükről?
– Ez nem jóindulat, hanem a főváros elemi érdekeinek kérdése. Örök naivként reménykedem, hogy a józan ész felülemelkedik a kirekesztő, intoleráns szenvedélyeken. Mindig is hangsúlyoztam, hogy az uniós csatlakozás óriási lehetőségei mellett még inkább figyelnünk kell sajátos magyar kultúránkra, gyökereinkre, önazonosságunkra, amit a 80-as évek eleje óta az István, a királytól kezdve a Honfoglalás és a Sacra Corona című filmjeimben, valamint legsikeresebb margit-szigeti rendezéseimben folyamatosan hangsúlyoztam. Úgy kell csatlakoznunk, hogy közben ne adjuk fel identitásunkat, őrizzük meg arcunkat, hitünket, kultúránkat. Ez a Szabad Tér Színház ars poeticája.
origo.hu
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó
