Számomra nagy élmény, hogy mégis létezik a társművészetek találkozása – mondta el közvetlenül a vetítés után lapunknak Grunwalsky Ferenc. – Ifjúkoromban ez természetes volt. Ma már a film olyan műfajjá vált, ahol kísérőzene van zene helyett, a díszlet csak háttéranyag, hiszen kiemelkedő, a maguk műfajában jelentőset alkotó művész ritkán hajlandó egy másik műfaj képviselőjének társalkotójául elszegődni. Orbán Ottó, Ladányi Andrea, Kurtág György, a költő, a balettáncos és a zenész azt adták, amit a legjobban tudnak. Orbán Ottó már nem láthatta a filmet, de a verse tökéletesen beleilleszkedik, mintha nekünk írta volna. Munkám, remélem, alapvetően „filmes”, hiszen a képek a mozgatóerői.
– Ön rendező, de a Magyar Mozgókép Közalapítvány elnöke is. Milyen a közérzete a kedden elhangzott miniszterelnöki ígéretek óta?
– Kíváncsi vagyok, milyen mértékben teljesülnek. Úgy gondolom, a szakma egységes föllépése lehetővé tette, hogy elérjük valamit. Rajtunk is áll, hogy mindebből mi lesz. A pénz alapvetően fontos, de csak az első számú feltétel. Abban tudunk egymásnak segíteni, hogy a Filmszakmai Kerekasztal az állami támogatás elosztásának minden részletébe beleszól. A kuratóriumokba delegált személyek egymást is ellenőrzik, ami garantálhatja, hogy senki „ne nyerje” túl magát. Sok múlik azon, hogy a társaságban van-e elegendő erő és kitartás. A másik, ami már az alkotókon múlik, hogy filmjük kiállja-e az idő próbáját. Az alfa és az ómega is maga a mű.
– Arra azért nyilván vigyáznak, hogy a miniszterelnök és a minisztérium tartsa magát ígéreteihez. És, hogy Szomjas Györgyöt idézve: a filmtörvény megalkotásakor ne térjenek el attól a szövegtől, amit a szakma jóváhagyott.
– Mi három év óta csak ezt akarjuk. S ez most is így lesz.
– Vajon ugyanúgy fellépnek-e, mint korábban, ha úgy érzik, hogy a minisztérium félrevezette a szakmát?
– Természetesen.
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó