Fehérvári Győző a Kalevaláról

Fehérvári Győző évtizedek óta kutatja és fordítja a finn és az észt irodalmat. A közelmúltban látott napvilágot a Dalnak új utat mutattam – A Kalevala és a Kalevipoeg összehasonlító elemzése, magyarországi fogadtatása és hatása című könyve. Érdekes adalékokat tudhatunk meg belőle a két mű keletkezéstörténetéről. A Kalevala első változatát Elias Lönnrot 1835 februárjában írta meg a finn ősköltészet, a népköltészet és a népi epika nyomán. A végleges változatot ugyanolyan tüzetes és hosszú gyűjtés, kutatás után csak 1849-re készítette el. Az észt Kalevipoeg alapanyagát az Észt Tudós Társaság megbízásából először Friedrich Robert Faehlmann kezdte el gyűjteni, munkáját halála után Friedrich Reinhold Kreutzwald folytatta.
A két eposz magyar irodalomra tett hatásával kapcsolatban Fehérvári Győző kifejti: az ősköltészeti gyökereink keresése közben jutott el számos magyar költő a két rokon nép nemzeti eposzához. Nem véletlen, hogy a Kalevipoegnek két kiváló magyar fordítása van, a Kalevalának pedig öt, és nemhiába mondják: nekünk több a Kalevalánk, mint a finneknek.