Az iskola és a roma kultúra

Hét ország kisebbségekkel foglalkozó szakembereinek részvételével a cigány kultúra iskolarendszerben betöltött szerepéről kezdődött nemzetközi szeminárium tegnap Debrecenben. A Tempus program által támogatott négynapos rendezvény házigazdája a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, ahol az országban jelenleg egyedüliként államilag elismert közép- és felsőfokú nyelvvizsgára is felkészítik a roma hallgatókat.
A roma iskolázottságról szólva az Oktatási Minisztérium képviseletében Raduly István elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt az iskoláskorú cigány gyermekeknek mindössze három-öt százaléka járt érettségit adó középiskolába, míg ma ez a szám megközelíti a húsz százalékot. A felsőoktatásban részt vevő fiatalok száma még mindig csak néhány százalék, ám ők, ha felvételt nyernek, jellemzően el is végzik a választott szakot. Ilyen módon évente mintegy négyszáz hallgató szerez diplomát, ám csak töredékük jelenik meg a későbbiekben olyan területen, ahol cigányok között kellene dolgozni. Ennek oka egyebek mellett az, hogy a munkaadók gyakran előítélettel viseltetnek a roma diplomások, de a középfokú végzettségűek iránt is. Pedig a nemzetközi tapasztalat is azt erősíti, hogy a képzett cigány fiatalok akár pedagógusként, akár más, roma közegben végzett munka irányítóiként sokkal nagyobb eredményeket érnek el, mint azok a szakemberek, akik ilyen ismeretekkel nem rendelkeznek.
A téma kapcsán Naszákné dr. Cserfalvi Ilona, a vendéglátó intézmény főigazgató-helyettese elmondta: PHARE-pályázati pénzből tavaly húsz dadát képeztek ki, kifejezetten olyan feltétellel, hogy többségében cigány gyermekeket foglalkoztató óvodákban kell végzés után elhelyezkedniük. A programot – amennyiben sikerül pénzt szerezni arra pályázaton – idén is folytatják. A romológiai ismereteket a főiskola is fontosnak tartja a nevelésben, ezért négy féléves szakvizsgával záruló szakot indított ebben a témában, ahol a cigány nyelv, illetve az állami nyelvvizsga kötelező.