Hagyományőrzők korongjai

Tizennégy évi hallgatás után adta ki Máté Sándor Most jöttem Gyuláról, Gyulafehérvárról című legújabb lemezét. Mintha a régi emlékeket elevenítené újjá a dalok zenei világa: egyszerre van jelen benne az elmúlás fájdalma és az átélt érzések kitörölhetetlensége. Máté Sándor Kolozsvár mellől, a többségében ma is magyarlakta Bálványosváraljáról származik. Tehetségére Dimitru Farkas, a Kolozsvári Román Diák Népi Együttes karmestere, a híres tárogatós figyelt fel. A sikeres népdalénekesként debütáló Máté tőle tanult tárogatózni. Később furulya- és pánsípjátékával is kivívta a közönség elismerését.
A hosszú szünet után Máté Sándor most az Urszuly Károly prímás vezette Banda kíséretével zenél, s bár nem énekel, érett, hangszínekben gazdag tárogató- és pánsípjátéka által már szinte emberi hangon szólalnak meg hangszerei. A lemez autentikus népdalokat tartalmaz, a technikai tudás is magas szintű, s mindez megfelelő ízlésvilággal párosul. A zenészek összjátéka hibátlan, a dallam vándorlása a szólóhangszertől a kíséretig hatásos. Kifejezetten eredeti a vidám, tréfás dalok előadása, kár, hogy csak keveset találunk a lemezen. Bár a csárdások hangvételét frissebbé tenné a kicsit talán gyorsabb tempó, mindemellett e CD szomorkás életérzése igényes kivétel a hanglemezpiac hasonló témájú nosztalgiakiadványai mellett.
Az értékes citerazene népszerűsítésére törekszik Széles András Jöttömbe’-jártomba’ című lemeze. Széles a hagyományőrzők fiatal generációjához tartozik, nála a tradíciók tovább éltetése már tudatossá vált. Maga is rendszeresen gyűjt, és fontosnak tartja a fiatalok oktatását. A szabolcsi születésű népzenész lemezén elsősorban szülőföldje népdalait és citeramuzsikáját mutatja be, de az ízlésesen formált és szerkesztett dallamok között más tájegységek is helyet kapnak. A lemezen Szélest zenész barátai kísérik tamburabrácsán, tekerőn és vonós hangszereken, valamint énekével Maczkó Mária és ifj. Tímár Sándor.
Széles fő érdeme az, hogy pontosan eltalálja a citera és az ének ideális hangerőviszonyait, a pengetési módok és a tempók arányait, valamint a dallamtípusokra jellemző technikai és stiláris jegyek helyes mértékét. Nem zörög a citerája, s nem nyomja el az énekhangot, nem egysíkú és unalmas a hangzáskép, mint néhány citeraegyüttes játékában, amelyek sokszor elijesztik a közönséget ettől a jobb sorsra érdemes hangszertől. Ellenkezőleg: túlzások és manírok nélkül zenél, érzékenyen reagál a dallamok adta zenei lehetőségekre, előadása mindenki által élvezhető művészi élményt nyújt.
(Máté Sándor: Most jöttem Gyuláról, Periferic Records, BGCD 107; Széles András: Jöttömbe’-jártomba’, Széles András, SZA-2000)