Fodor Péter főigazgatót a megújult könyvtár Reviczky utcai központjában kerestük fel. Az igazgató felidézte, hogy 1998-tól 2001-ig teljesen újjászületett a Wenckheim-palota és a mellette lévő két épület. A hárommilliárd fointos beruházásból 2,4 milliárdot a kormány, 600 milliót pedig a főváros biztosított. Okkal lehetnek büszkék arra, hogy a beruházás bonyolítója maga az intézmény volt, így a munkálatok során az ország legnagyobb közművelődési könyvtára a nyári szünetektől és az átköltöztetés ideje alatt elkerülhetetlen megszakításoktól eltekintve folyamatosan működött. A központ immár a hagyományőrzés és a korszerűség minden elvárásának megfelel. Nemcsak a palotakönyvtár rekonstrukciójára és bővítésére került sor, hanem az épület környéke is díszburkolatot kapott, megszépült. 2001-ben 48 ezer, az elmúlt esztendőben már 56 ezer beiratkozott olvasót regisztráltak a központban. A napi látogatók száma 4-6 ezer között van.
A könyvtár vezetése már 1999-ben tisztában volt azzal, hogy a rekonstrukció nem állhat meg a központ újjászületésével. 2001-ben minden könyvtári egységre kiterjedő állapotfelmérés készült, ennek alapján dolgozták ki a fejlesztés 2008-ig megvalósítandó stratégiai tervét, amelyet 2002 májusában a Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottsága egyhangúan elfogadott.
A terv egyik alapelemének nevezte Fodor Péter, hogy a szétaprózott, szinte csak kölcsönzésre alkalmas fiókkönyvtári hálózatnak összehangolt rendszerré kell átalakulnia, amely lehetővé teszi, hogy az olvasók a város bármelyik pontján gyorsan és célszerűen használhassák az egész hálózat könyvtári állományát és szolgáltatásait. Nagy jelentőségű volt, hogy a központi könyvtár informatikai rendszerének kiépítése után a múlt évben a Széchenyi-terv támogatásának köszönhetően 24 hálózati könyvtárban van internet, és az idén megkezdődött néhány bibliotéka bekapcsolódása az egységes Corvina-rendszerbe. A megújítás legjobb módja, amikor egy-egy kistérségben új könyvtár épül vagy létesül – folytatta az igazgató. Az is kedvező megoldás, ha egy adott régióban a meglévő könyvtárak közül felújítják azt, amelyik minden szempontból megfelel a modernizáció kritériumainak, s így az képes integrálni a közelében lévő kisebb bibliotékákat.
Idén, a magyar kultúra napján nyitottak meg Pesterzsébeten egy új könyvtárat – Budapesten új utoljára 1986-ban épült. Még legalább hat hasonló intézményt terveznek létrehozni a XIV., XV., XVII., XXI., XXII. kerületben. A III. kerületben kompromisszumos megoldásként a Fő téren lévő kis bibliotékákat kívánják összevonni. Nagyszabású tervük a hagyományos könyvtár és az informatikai központ minden erényét magába sűrítő Jövő Könyvtára, amelyet a Millenáris Parkban szeretnének megnyitni. Régi könyvtár átépítésére jó példa lesz a XII. kerületi Ugocsa mozi helyén létesülő bibliotéka. Teljes mértékben megújult a XVIII. kerületi, Nagykőrösi úti könyvtár. Múlt év szeptemberében nyitotta meg kapuit Káposztásmegyeren a 231 négyzetméter alapterületű Babits könyvtár, s már megduplázta korábbi olvasólétszámát. Felújították a XI. kerületi, gazdagréti és a nyolcadik kerületi, Kálvária téri könyvtárat is.
A főigazgató bízik abban, hogy terveiket 2008-ig sikerül megvalósítaniuk, s továbbra is segítséget kapnak a szaktárcáktól, a fővárostól, a kerületi önkormányzatoktól. Ezek összefogása eddig is látható eredményt hozott, s így reális esély van arra, hogy korszerű, minőségi könyvtári szolgáltatást vegyenek igénybe az olvasók.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!
