Gyertyafény és halk gitármuzsika mellett vette kezdetét a Vojtina Bábszínház átalakított nagytermében tegnap este az I. Debreceni Költőfesztivál. A Turi Gábor alpolgármester által kigondolt ötlet telitalálatnak bizonyult, és kitűnőnek ítélhető a vendégek megválasztása is: Csoóri Sándor, Oravecz Imre és Nagy Gáspár saját felolvasásban előadott versei telt házat vonzottak.
A hagyományteremtő szándékkal útjára indított rendezvényt Kósa Lajos polgármester nyitotta meg. A költőfesztivál céljairól szólva elmondta: a művészeti életben is meglévő „lövészárkok” nem feltétlenül az alkotók, sokkal inkább a politika érdekeit szolgálják.
A polgármester után Kalász Márton, az írószövetség elnöke üdvözölte a debreceni kezdeményezést, majd a költők következtek. A sort Csoóri kezdte, aki az ötvenes években írt Motyogók című költeménnyel indított, majd egyre személyesebbé váló versek következtek. Búcsúzásképpen néhány gyönyörű szerelmes verssel állt elő a költő, akit Oravecz Imre követett a pódiumon. Fokról fokra bomlottak ki Oravecz sajátosan ironikus látásmódjának furcsa kis csattanói, szinte a semmiből, eszköztelenül és keresetlenül: egyszer csak ott volt a vers. A sort Nagy Gáspár zárta, akiről Csoóri így írt: „A lírai érzékiség eszközeivel nem ábrázolja, s nem felmutatja, sokkal inkább támadja a valóságot, mint az egykori romantikusok.”
origo.hu
Gál Kinga: Az EP Patrióták frakciója szavazatával nem támogatja az új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot
