A Fesztiválzenekar háromszázmilliója

A múlt esztendőben a fővárosi és a vidéki zenekarok növekvő elégedetlenségéről kaphattunk híreket. Ezek a társulatok rosszulfinanszírozottságuk miatt sem tisztes muzsikusi fizetésekről, sem jó minőségű hangszerekről, sem pedig legalábbis elfogadható munkakörülményekről nem tudtak beszámolni. Eközben az eddig is kiemelt költségvetésből gazdálkodó Budapesti Fesztiválzenekar hivatalosan támogatott, nemzeti intézménnyé vált, amely 300 millió forintot kap az idén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától (NKÖM).

Az erről szóló hároméves szerződést tegnap írta alá a Károlyi-palotában Görgey Gábor kulturális miniszter, Baán László helyettes államtitkár és Marschall Miklós, a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Mint ismeretes, a zenekar költségvetéséhez hozzájárul a főváros is. A finanszírozási anomáliák e lépéssel még szembetűnőbbek lettek. A magyar kultúrát hat évtizede szolgáló százfős Rádiózenekar és hetvenfős énekkar például összesen nem jut annyi forráshoz, mint az ötven állandó zenészt alkalmazó fesztiválosok.
Görgey Gábor egészen különleges miniszteri esztendőt teljesített – nyilatkozta tegnap Fischer Iván zeneigazgató.

A Fesztiválzenekar és az NKÖM tegnapi sajtótájékoztatóján Görgey Gábor hangsúlyozta: miniszteri éve leteltével elégedett, mert más sikeres programok mellett biztonságban tudhatja a Fesztiválzenekart. „Fischer Iván együttese végre oda került, ami organikusan megilleti. Az egész zenekari életet konszolidációs programokkal örvendeztettük meg, ennek kiemelt része a Fesztiválzenekar 300 milliós támogatása. A megtett lépést nem valakik ellenében tettem, hanem mert ez az együttes érdemes rá, ők is a magyar országimázs része” – mondta.
Fischer Iván szerint „végre megtört a jég”. A parlament által elfogadott, a költségvetésben külön sorban szereplő támogatás lehetőséget ad arra, hogy még többen hallhassák a muzsikát. Emlékeztetett arra, hogy két évtized alatt sokan segítették az együttest, s hogy tíz évvel ezelőtt az állandósítás nagy tett volt a főváros részéről. Beszámolt arról, hogy zenészei fizetését az utóbbi hónapokban fel kellett emelni, mert fennállt a veszélye, hogy más együttesekhez „igazolnak át”. A három lábon álló finanszírozás (300 millió a tárcától, 350 millió a fővárostól és 100 millió a privát szférától, valamint a jegyárbevétel) mostantól biztosítja a működést.
A nyilvánosság előtt ezúttal nem hangzott el, de korábbi nyilatkozatokban a zenekar vezetősége egymilliárdos igénnyel lépett fel. Ami a zenekari konszolidációt illeti: a múlt esztendőben nem szűnő panaszok érkeztek egyes vezető és közszolgálati missziót teljesítő zeneakaroktól. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától származó adatok szerint a MÁV Szimfonikus Zenekar ötvennégymillió forintot kapott a kulturális kormányzattól (értesüléseink szerint még nem kapták kézhez), a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara harmincmilliót. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara negyvenet, a Liszt Ferenc Kamarazenekar hatvanhatmilliót. Az önkormányzati együttesek a tavalyi összeg dupláját, összesen 990 millió forintot kaptak a tárcától. A Liszt Ferenc Kamarazenekar ebből a keretből is kapott (a Szolnoki Szimfonikusokkal együtt) negyvennyolcmilliót.
A MÁV Szimfonikusoknak – papíron – ebből a keretből kilencvenhatmillió jutott (információink szerint ez az összeg sem érkezett meg a MÁV-zenészekhez, akik májusban ugyanakkora összeget kaptak kézhez, mint amennyit múlt szeptemberben).