Kosztolányi írta hajdan a Csehov-mű, a Cseresnyéskert pesti bemutatója elé: „… arra kérem a tiszta és jó embereket, akiknek szent az élet és a művészet, nézzék meg ezt a játékot. Gazdagabban és nemesebben jönnek ki a színházból.” A darab április közepe óta Galgóczy Judit rendezésében a debreceni Csokonai Színház repertoárját gazdagítja. A Spiró György fordítása alapján színpadra állított mű Galgóczy tolmácsolásában – szemben a Csehovra húzott sztereotípiákkal – nem lassú és nem is unalmas. Ingerlően őszinte, izgalmasan tradicionális, köznapian magasztos és lefegyverzően természetes.
A jelenkori jelmezek stílusának leheletnyi eltolásával épp csak jelzett XIX. század azonban csak ürügy, amin keresztül megszólalhat az a bizonytalan életérzés, melyet a ma emberének éppúgy át kell élnie elidegenedett világunkban, mint annak idején a történelemből kihulló orosz arisztokrácia tagjainak. Bakota Árpád jobbágyból kereskedővé avanzsált Lopahinja tökéletes ellenpontja a felelőtlensége miatt vagyonát vesztő, ledér földbirtokosnőnek. A fiatal színésznők kitűnően ragadják meg a két nőalakot: Varja ábrándos realizmusát és Ánya ártatlanul rafinált szexualitását. Hiteles Doros Judit és Mezei Réka játéka is. Nem csalódunk az Andrejevna bátyát alakító Miske Lászlóban és az öreg inast megformáló Kóti Árpádban sem. Mindketten a legtöbbet hozzák ki a legendás figurákból. A darabot az évad végéig műsoron tartja a Csokonai Színház.
Gál Kinga: Az EP Patrióták frakciója szavazatával nem támogatja az új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot