Visszataláltam a hithez

Mezey Katalinról nem üres fordulat kimondani: kortalan jelensége újabb kori irodalmunknak. Az 1943. május 30-án született író-költő életútját örök szembenállás jellemzi a romlékonysággal a maradandóságért. Válogatott verseinek gyűjteményében, a Szárazföldi télben nemzetünk és egyedi létünk sorskérdései újszerű nyelvi köntösben mutatkoznak meg. Felnőtt- és ifjúsági prózaköteteiben – a Zöld vadon, a Levelek haza, az Élőfilm, illetve a Lyukak az osztálykönyvben – a XX. század valósága mutatkozik meg lélektani szempontból hiteles, gazdagon motivált hősök interpretációjában. Az államszocializmusban inkább megtűrt, mint támogatott Kilencek költőcsoport tagjaként s egy rendőrileg elkobzott folyóirat, a Kísérlet szerkesztőjeként végképp nemkívánatos személlyé tette magát, így igazi elismerésekben csak a rendszerváltozás után részesült (József Attila-díj – 1993, Arany János-jutalom – 1996, Az év könyve díj – 2001, Artisjus-díj – 2003). Az írónőt munkahelyén, a Széphalom Könyvműhelyben kerestük fel.