Minden igazi mű: ellenállási fészek, átvetett hídfő, tüzelő erőd detronizálni a zsarnoki időt – Lobogjatok gyönyörű fölkelések! – Jankovics József irodalomtörténész többek között ezzel az idézettel nyitotta meg azt a bensőséges filmes és irodalmi ünnepet csütörtökön a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amelynek kettős időszerűségét az adta, hogy 2003 Illyés Gyula születésének századik, halálának huszadik évfordulója. Az idézett Örök művek világa című költemény, amelyben Illyés a festőóriás Giotto előtt tiszteleg, egyben annak a szépen illusztrált kötetnek is címadója, amelyet Tasnádi Gábor természettudós, gombakutató és Fejér Zoltán fotóművész állított össze. Tasnádi Gábor a Tihanyi Biológiai Intézet kutatójaként kötött barátságot Ilylyés Gyulával. A könyv igazi breviárium, amelyben az Illyés-verseken, -próza- és -drámarészleteken kívül Tasnádi Gábor személyes emlékei, Babits Mihály, Cs. Szabó László, Csoóri Sándor, Szabó Zoltán, Jékely Zoltán, Nagy Gáspár, Fodor András, Borisz Paszternak, Jean Rousselot és mások írásaiból, valamint Fejér Zoltán fotóiból tárul elénk a mester sokszínű egyénisége. A verseket Havas Judit, Bíró Zsófia, Dilingena Melinda, Galambos András előadóművészek ihletett tolmácsolásában hallhattuk.
Az est fénypontja Czigány Zoltán filmremeklése, A mester zárva tartja műhelyét volt. A tihanyi apátság hangulata, a félsziget és a Balaton varázsa, a verseket tolmácsoló, egyben Illyés Gyula alakmását is megtestesítő Gáspár Sándor játéka egységet alkotott a dokumentarista részletekkel. Ezek vezérfonala Illyés Mária megindító vallomása volt édesapjáról. Különösen hálás neki azért, hogy édesanyjával együtt arra törekedtek, hogy leányuk gyermekkorára ne vessen nyomasztó árnyat sem a géniusz időtlen nagysága, sem a szorongásoktól, depresszióktól gyötört, az ország gondjaival küszködő alanyi költő vívódása. Illyés Mária felnőtt koráig édesapját és édesanyját is olyan embernek látta, akik biztonságot adnak neki, meghitt, családias fészket Budapesten és a hosszú, felejthetetlen tihanyi nyarak alatt is. Mint elmondta, először édesapja verseiből értette meg, ki is valójában Illyés Gyula. A század meghatározó költője, próza-, dráma- és esszéírója, aki nemzetközi tekintélyét is latba vetve próbálta menteni írótársait az 1956-os forradalom megtorlásától, és védelmezni a magyarság érdekeit a trianoni határokon innen és túl a keletről távvezérelt hatalomtól. A gyilkos és a lágy terrortól, amelyről ő írta meg a huszadik század nemzeti dalát, az Egy mondat a zsarnokságról című költeményt. Czigány Zoltán filmje bonyolult tükörben mutatta meg Illyés Gyulát, a géniuszt, az írót, a közéleti személyiséget, a férjet és a családapát. S ennél nem kell nagyobb dicséret egy portréfilm alkotójának.
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!