Csíksomlyón az István, a király

Alig egy hónappal a pünkösdi búcsú után újra százezreket várnak Csíksomlyóra: július ötödikén az eredetihez hasonló szereposztásban bemutatják a Bródy–Szörényi szerzőpáros István, a király című rockoperáját. Húsz évvel a darab premierje után több százezer erdélyi magyar álma válik valóra, a Mária-kegyhelyen pedig minden idők legnagyobb magyar nyelvű, szabadtéri előadására kerülhet sor.

Csak akkor hiszem el, hogy kijutottunk az István, a királlyal Erdélybe, ha már hazajöttünk az előadásról – mondta az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón Szörényi Levente, jelezve a produkció létrejöttének nehézségeit. A rockopera erdélyi bemutatása csak a romániai rendszerváltás után kerülhetett szóba, hiszen azt megelőzően a román határőrök a Bibliával és az Erdély történelme című könyvvel egyenrangú zsákmánynak minősítették, és könyörtelenül elkobozták az itthon egymillió példányban eladott bakelitlemezt. Az elmúlt tizenhárom évben ugyan többen, többször is próbálkoztak a produkció megszervezésével, ám a terv mindig elbukott az emberi kicsinyességek útvesztőjében. Most úgy tűnik, a Zikkurat Színpadi Ügynökségnek sikerül megoldania a gordiuszi csomót, és az eredeti szereposztás nagy neveivel (István szerepében Varga Miklós, Koppányéban pedig Vikidál Gyula, az öreg regőst Bródy János játssza), Novák Ferenc rendező-koreográfus vezényletével összeáll a harmincötmillió forintba kerülő produkció. Így valóra válhat az erdélyi magyarok több évtizedes álma: az azóta rongyosra hallgatott, egykor hátizsákokban becsempészett kazetták helyett élőben láthatják-hallhatják az örök érvényű gondolatokat megfogalmazó rockoperát, amely itthon is művelődéstörténelmi jelentőséggel bírt, megtörve a hagyományos színház, a rock- és a popzene egymással való szembenállását. Az előadáson részt vesz Boldizsár Miklós is, akinek Ezredforduló című drámája alapján született a mű – az idős szerző életében először látogat Erdélybe.
Rosta Mária producer lapunk kérdésére elmondta: január óta gondolkodtak azon, miként lehetne méltó módon megünnepelni a királydombi ősbemutató huszadik évfordulóját, s mivel a terület gazdája, Jakubinyi György katolikus püspök örömmel fogadta megkeresésüket, nekifogtak az erdélyi bemutató megszervezésének. Az eseményre egy immár hagyományos, helyi kulturális ünnepen, az Ezer székely leány napján kerül sor – annak méltó befejezéseként a Csíksomlyó feletti Hármashalom-oltárnál. Az este fél nyolckor kezdődő, ingyenes produkcióban százötven szereplő vesz részt, köztük a Honvéd Együttes táncszínháza, a csíkszeredai Hargita és a sepsiszentgyörgyi Háromszék táncegyüttesek.
Bródy János, aki régi szerepében maga is fellép, úgy vélte: jó dolog látni azt, hogy vannak olyan kapcsok az anyaországi és a határon túli magyarok között, amelyekbe nem lehet semmit belemagyarázni. Az énekes reméli, hogy az eltelt húsz esztendő alatt „kellően megérett” az öreg regős szerepére.
A szervezők szerint – a csíksomlyói búcsúhoz hasonlóan – vélhetően több százezer ember lesz kíváncsi a különleges produkcióra, amelynek fény- és hangtechnikáját Magyarországról szállítják a helyszínre. Az előzetes érdeklődés óriási – bár az erdélyi sajtókampány alig indult, máris különbuszok garmadáját foglalták le az eseményre különböző erdélyi településekről, és várhatóan az anyaországból is sokan látogatnak ki azokra a dombokra, ahova a székelyek már négyszáz éve minden pünkösdkor elzarándokolnak, így emlékezve a csíki katolikusok győzelmére a térítő szándékkal támadó protestáns fejedelem, János Zsigmond hadai ellen.
A rendező a királydombi előadás és a színpadi bemutatott produkció keverékét ígéri a különleges helyszínen, ahol a Salvator-kápolnát és a már meglévő színpadot egy óriási jurtasátorral egészítik ki a díszletesek. Varga Miklós élete nagy ajándékának tekinti, hogy játszhat Csíksomlyón, mert „évtizedek óta tartoztunk valamivel valakiknek”.
A stúdiómunkák elkezdődtek, az előadás élő hanggal, zenei alájátszással fog zajlani. A színészek öt napig próbálnak a helyszínen, s várhatóan a főpróbára is több ezren lesznek kíváncsiak. A darabot egy sámánisztikus előképpel, a szarvastánccal indítják – ez nem volt benne az eredeti előadásban. Az előadás csak felhőszakadás esetén marad el, mert a magyarországi tapasztalat szerint a közönség esernyővel is szívesen kitart, ha tetszik a produkció. A Magyar Televízió kettes csatornája (a műholdas adást a határon túli területeken is tudják fogni a nézők) élőben közvetíti a műsort, és várhatóan augusztus huszadikán egy verkfilmet mutatnak be az előadás létrejöttéről és erdélyi fogadtatásáról.
***
Két évtized.
A Bródy–Szörényi szerzőpáros rockoperáját 1983 augusztusában mutatták be a városligeti szánkózódombon, amelyet azóta hivatalosan is Királydombnak kereszteltek. A hat előadást százhúszezer néző látta. Ezt követően a Szegedi Szabadtéri Játékokon (1984. augusztus), majd Budapesten, a Nemzeti Színházban mutatták be az István, a királyt. Utóbbi helyszínen a négy év alatt kétszázhuszonnégyszer gördült fel a függöny, az előadásokra közel száznyolcvanezer ember váltott jegyet. 1990-ben a Népstadionban mutatták be két előadás erejéig, összesen százhúszezer néző előtt. A produkcióból film is készült. Külföldön először 1992-ben, a sevillai expón mutatták be, óriási sikerrel, majd eljutottak vele Ausztriába, Németországba, Olaszországba, Szlovákiába és Kanadába is. A Pesti Magyar Színház újította fel 2000-ben, új szereposztásban, tavaly pedig az Esztergomi Nyári Játékokon adták elő.