A Párduc és a gödölye

Neokatolikus triász. Így nevezték a diktatúra korának három kiemelkedő íróegyéniségét, Thurzó Gábort, Pilinszky Jánost és Rónay Györgyöt. Az 1978. április 8-án elhunyt Rónay György életművéhez a Nyugat hagyományait őrző verses remekművei (Híd, Te mondj el engem), novellái (Szeptemberi halászat), regényei (Keresztút, Esti gyors) mellett szervesen hozzátartozik az a folyóirat-szerkesztői és irodalomszervezői tevékenysége a Vigília című katolikus folyóiratnál. A Vigília nevéhez híven virrasztott, őrizte és ébren tartotta a katolikus, keresztény magyar irodalom és a nyugatosok hagyományait.
A Szent István Kiadó A párduc és a gödölye című regényremeklés újbóli kiadásával emlékezik a kilencven éve, 1913. október 8-án született Rónay Györgyre. Rónayt a halál A párduc és a gödölye sajtó alá rendezése közben ragadta el, így a regény megjelenése már posztumusz kiadásnak számított. Rónay László, az író irodalomtörténész fia a magyar irodalom különös, szinte társtalan regényének tartja apja művét.
A regény főhőse, a „párducnak” csúfolt Stoll Aurél büntetőbíró, látszólag örökké az élet napos oldala felé törekedett, de személyiségének valódi titka inkább az, hogy az élet sorsválasztásra határhelyzeteiben meghallja az erkölcs parancsát, ám gyáva azt követni is. A regénybeli párduc a nyilas hatalomátvétel idején sem mer kiállni „gödölyének” becézett osztálytársa, Kende Pepi mellett, s nem próbálja megakadályozni, hogy a németek koncentrációs táborba hurcolják zsidó származású feleségét. Az ötvenes években is gyöngének bizonyul: Rákosi Mátyás, a véreskezű diktátor személyesen kéri fel egy koncepciós eljárás formailag szakszerű levezetésére. Stoll Aurél, a párduc, bár tisztában van azzal, hogy a vádlott ártatlan, kiszabja rá a halálos ítéletet.
A mű analitikus-visszapillantó szerkezetű. A „párduc” bírót a Kádár-korszak vezetése egy Balaton-melléki fényűző villában tartja el, mint egy állítólag letűnt, ám titokban nagyon is vállalt korszak idejétmúlt rekvizitumát. Stoll Aurélt egy fiatal, történésszel való találkozás önvizsgálatra készteti. Felkeresi azokat az embereket, akik ellen vétett. És rá kell ébrednie, hogy az áldozatai értik őt, és megbocsátottak. A regény legmegindítóbb pillanatában találkozik azzal az emberrel, akinek feleségét gyáva volt megmenteni. Ő, a gödölye, az ártatlan bárány segít megtalálni a párducnak a vezérfonalat a megtisztuláshoz, amelyet Izaiás könyve, a regény mottója foglal össze. Ott, Isten országában „Együtt lakik majd akkor a farkas a báránynyal, a párduc együtt tanyázik a gödölyével”.