Párhuzamos drámák, döntések

Böszörményi Zsuzsa rendező 1991-ben a legjobb főiskolások Oscar-díjával vált világhírűvé. Az utóbbi négy évben valóságos szakember lett a pályázati űrlapok kitöltésében s a szponzorokkal folytatott tárgyalásokban. Most Mélyen őrzött pillanatok című filmjét forgatja. Kormos Andrea főgyártásvezető a film pénzügyi hátteréről elmondta: a Mélyen őrzött pillanatok az Osztrák Wega Film, a finn Delor Oy, az MTV Rt., a Duna TV, valamint a Mokép közös produkciójában készül. A költségvetés kettőszázötvenmillió forint, ebből ötvenmilliót az Eurimage-től kapnak meg, a finn és az osztrák partnerek saját gyártási szolgáltatásaik igénybevehetőségével szállnak be a koprodukcióba. A Magyar Mozgókép Közalapítványtól a korábbi években hatvanmilliós támogatást, idén pedig negyvenmilliós, visszatérítendő támogatást kaptak. Böszörményi Zsuzsát a filmforgatásról és a mű cselekményéről kérdeztük.

Mintegy négyéves előkészítés után maga a filmforgatás is meglehetősen hosszúra sikeredett.
– A forgatást július 15-ig ha törik, ha szakad, befejezzük. Az utómunkálatokra augusztustól december végéig lesz módunk, ugyanis a kész filmet a februári Magyar Filmszemlén szeretnénk bemutatni.
– Azt hallottam, a mű érzelmesnek és valósághűnek ígérkezik.
– A Mélyen őrzött pillanatok egy lélektani nyomozás története. Főhősét, a tizennyolc éves Kisirmát egy tizenhét éves amatőr lajosmizsei kislány, Bagaméri Eszter személyesíti meg, szerintem ragyogóan. Kisirma állami gondozásban nőtt fel, sosem látta a szüleit, de próbál az anyja nyomára bukkanni. Egy kép nyomán jut el ebbe a romantikus környezetben lévő, neoklasszicista stílusú villába, ahol az anyja született. Ám kiderült, hogy igazi anyja már nem lakik itt, csak a vegyészprofesszor nagyapja, akit Garas Dezső alakít. Vele él egy nő, akiről Kisirma először azt hiszi, hogy az anyja. A vélt mamát Györgyi Anna játssza.
– Tragédiával vagy katarzissal zárul a cselekmény?
– A Mélyen őrzött pillanatokat pozitív történetnek szántuk, ami semmiképpen sem végződhet tragikusan. Azt csak remélhetem, hogy sikerül a nézőből katarzist kiváltanunk. A lány végül megtalálja önmagát, s megtalálja Kanadában az igazi anyját is. Ez utóbbi találkozás várakozáson alulivá sikeredik, de általa Kisirma megérti, hogy ha azt az utat folytatja, amit eddig járt, ugyanúgy végzi, mint az anyja.
– Filmjük tehát két párhuzamos sorsdráma, eltérő végkifejlettel?
– Egy ideig a motívumok kísértetiesen ismétlődnek e két, korántsem tipikus életút stációinál. Az igazi édesanya – akit Fullajtár Andrea személyesít meg – tizenhárom éves korában beleszeretett egy szegény cigányfiúba, s ezt a professzor úr nem viselte el. Nem faji, hanem vagyoni okokból, egyszerűen azért, mert minimum egy Rockefeller unokát szánt a lányának. Mindent elkövetett, hogy gyermeke az éhenkórásztól megszabaduljon, de a lány is makacs volt, folytatódott a viszony, és végül teherbe esett. Ezért az anyának tizennégy évesen el kellett hagynia a családi házat, s a gyereket, Kisirmát annak a másik nőnek a nevén szülte meg, aki a nagyapával él a villában. A mama kikerült Torontóba, és a nagyváros margóján éli nem túl szívderítő hétköznapjait.
– Hogyan találkozik Kisirma az anyjával?
– A véletlenek segítik, és egy csodálatos fiú, Józsi, egy mesebeli jó lélek, aki képes még érdek nélkül szeretni e mai világban is. Ő elfogadja Kisirmát olyannak, amilyen, hajlandó feleségül venni, vállalni a más gyerekét. A film kezdetén Kisirma három hónapos terhes, s azt tervezi, hogy a gyerekét eladja külföldre egy gazdag családnak, s ebből kovácsol magának tőkét. A fiút, a film egyetlen egyértelműen pozitív hősét Nagy Ervin, a Katona József Színház színművésze játssza fantasztikus átéléssel. A cselekmény drámai csúcspontja anya és leánya torontói találkozása. Az anya felajánlja, hogy éljenek együtt, de a lány időközben ráébred, hogy idegenek egymásnak. Ő érzelmi okokból is Magyarországhoz tartozik, ráadásul nyilvánvaló, hogy annál a jövőnél, ami Torontóban felsejlik, hazájában sokkal boldogabb vár rá. Ezt a csúcspillanatot persze sok-sok vívódás, lélektani szempontból pontosan kidolgozott jelenet előzi meg. Többször is hangsúlyt kap, hogy Kisirma ugyanabban a helyzetben van, mint az anyja volt, többek között ő is egy nem kívánt gyereket hordoz a szíve alatt. Csak ő végül, anyjával ellentétben, erkölcsi szempontból helyes választ ad a sors kihívására. Úgy dönt, hogy hazatér a fiúhoz, aki saját magáért szereti őt, s együtt nevelik majd a születendő gyermeket.
– Végül is a Mélyen őrzött pillanatok magyar, finn vagy kanadai film lesz?
– Koprodukciós segítséggel készül ugyan, de teljes mértékben magyar film lesz. Magyar a téma, magyar az írótársam, édesapám, Böszörményi Géza rendező. A producer édesanyám, Gyarmathy Lívia, a főszereplő Bagaméri Eszter, az operatőr Miklauzic Márton, a főgyártásvezető Kormos Andrea, a jelmeztervező Nagy Fruzsina, a vágó Koncz Gabriella, mind magyarok. Két jelentős finn színész szerepel a filmben, Kati Outinen, a finn rendezőmágus, Aki Kaurismäki filmjeinek vezető színésznője, és Peter Franzen, Finnország egyik legnépszerűbb férfi színésze.