Írókról vallomásszerű őszinteséggel

Bakonyi István a rendszerváltozás előtt is elismert irodalomtörténésznek számított, ám mivel nem rejtette véka alá református hitét és elkötelezettségét, első, Németh Lászlóról szóló önálló kötete, az Elidegenedés és társadalmi cselekvés csak megkésve, 1990 ben látott napvilágot. Idén jelent meg tizedik könyve, amely számvetés és összegzés a jeles irodalomtörténész műhelytitkairól. Könyvének legkülönösebb, rendhagyó része, az Olvasónapló vallomásszerű őszinteséggel beszél azokról az alkotókról, akik mellett ő, az objektivitásra törekvő kritikus, a szó szubjektív értelmében is elkötelezte magát. Sarusi Mihályról, akit Bakonyi a népi szürrealizmus mesterének nevez, Szőllősi Zoltánról, akit a XX. század végi dalköltészet modern spiritusz rektoraként tisztel. A márciusi lelkületű Utassy Józsefről: az örök lázadót ugyanúgy felismeréserejű lírikusként jellemzi, mint Csokits Jánost, emigráns magyar irodalmunk nagy hajótöröttjét, aki hazájától távol örökítette meg költeményeiben az eltiport 1956-os forradalom emlékét és az emigrációs létezést. Bakonyi István kötetcíméhez híven az igazmondás igényével közelített a pártállami években Csoóri Sándor emblematikus költészetéhez és Nomád naplójához, amelyben a költő a „szocializmusnak nevezett korszakban” vallott magyarságról, nemzeti kisebbségről, népművészetről. Sokak irigyelhetik Bakonyi Istvánt azért is, mert bátran közelített Németh László 1956-os írásaihoz azokban az években is, amikor ez még főbenjáró bűnnek számított. Új könyvében megidézi az 1956. október 20-án bemutatott Galilei című dráma sikerét, majd az Irodalmi Újság 1956. november 2-i számában magjelent Emelkedő nemzet című híres tanulmányát, amelyben Németh László az 1956-os forradalom eszmei gyökereit az 1848-as hagyományok mellett többek között a szárszói népi-nemzeti mozgalomban fedezi föl. Bakonyi István leteszi voksát a század meghatározó gondolkodó és íróóriása mellett azokkal szemben, akik ma is támadják, egyesek nemzeti elkötelezettségéért, mások a radikalizmustól való idegenkedéséért. Németh László – fejti ki Bakonyi – az igazmondás igényétől vezetve egyaránt élet- és emberellenesnek tartja a vörös- és a barnaterrort.
(Bakonyi István: Az igazmondás igénye. Felsőmagyarország Kiadó – Kodolányi János Főiskola, Miskolc– Székesfehérvár, 2003. 186 oldal, 1500 Ft.)