Turi Gábor alpolgármester szerint a Belügyminisztérium (BM) elutasító álláspontja – ami ugyan nem jelent végleges döntést, hiszen a kormányzat változtathat rajta, ám erre ritkán van példa – nem más, mint politikai diszkrimináció az ellenzéki vezetésű Debrecennel szemben. Az elutasítást ugyanis másképpen nehéz lenne megmagyarázni. Politikai indíttatásra utal az alpolgármester szerint az is, hogy a Belügyminisztérium egyetlen debreceni oktatási intézmény pályázatát sem találta támogatásra méltónak: a Csokonai mellett az Epreskert úti, illetve Gönczy Pál általános iskolák bővítésére és a Hatvani István Kollégium kiváltását célzó pályázatra is nemet mondott a BM. A két iskolára 185,4 millió, illetve 303,3 millió, a kollégiumra pedig 775,8 millió forintot pályázott meg az önkormányzat. De politikai indíttatású döntéshozatal vélelmezhető az alpolgármester szerint azért is, mert szocialista vezetésű települések pályázatai zöld utat kapnak a Belügyminisztériumtól. Információink szerint Miskolc két jelentős fejlesztésével is nyerő: a kulturális és szabadidőközpont bővítését és rekonstrukcióját, illetve a városi sportcsarnok rekonstrukcióját egyaránt támogatásra méltónak találta a települések kiegyenlített fejlesztéséért is felelős szaktárca. Nem kevésbé preferált az egyik szocialista politikai államtitkár városa, Nyírbátor sem. A település önkormányzata több mint egymilliárd forintos pályázatot adott be új kulturális központ és rendezvények háza építésére.
A Belügyminisztérium elutasító álláspontja azért is méltánytalan, mert a vidéki színházak közül alig van már olyan, amelyet ne újítottak volna fel az utóbbi néhány évben – fejtette ki Turi Gábor. De általános szakmai vélekedés szerint is a debreceni Csokonai Színház épülete az, ami nagyon rászorul a rekonstrukcióra. A színházban ugyanis hull a vakolat, lehetetlen a művészeti vezetők megfelelő elhelyezése, a színészek pedig olyan apró és rossz állagú öltözőkben kénytelenek színpadra készülődni, ami mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy ott elmélyülten koncentráljanak az előttük álló feladatra.
A támogatásból idén kimaradó színházak egyébként is rosszul járnak – mutatott rá Turi Gábor –, ugyanis idén van mód utoljára arra, hogy az önkormányzatok tízszázalékos önrésszel pályázhatnak. Az Európai Unióba történő belépést követően az átlagos támogatási arány mindössze ötven százalék lesz, s a kulturális szférában sem lehet arra számítani, hogy 25-30 százalék alatti önrésszel labdába rúghassanak a települések.
A Csokonai Színház rekonstrukciós pályázatának kedvezőtlen elbírálására a BM nem adott magyarázatot.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) augusztus 11-én megküldött előzetes véleménykérésében viszont szerepelt magyarázat a debreceni pályázatok kedvezőtlen elbírálására vonatkozóan. A NKÖM úgy látta, csak azok a beruházások kaphatnak zöld utat, amelyek támogatási igénye „reális és körzeti célokat szolgál”. Turi Gábor szerint mind a négy pályázat kielégítette ezt az igényt, de különösen megfelelt ennek az elvárásnak a tervezett kollégiumfejlesztés, hiszen a férőhelyek a Debrecenben tanuló, ám másutt lakó gyermekek elhelyezését szolgálják, illetve a Csokonai Színház rekonstrukciója, hiszen ez a megye egyetlen színháza.
Az ügy kapcsán Turi Gábor elmondta: a kedvezőtlen előjelek ellenére bíznak a kormány józan ítélőképességében, és érdeklődve várják a döntést. Az elutasítás ugyanis nem a városvezetésnek, sokkal inkább a méltánytalan döntés meghozójának árt, meg annak a néhány százezer hajdú-bihari választópolgárnak, aki siralmas állapotok között kénytelen színházba járni – vagy, ami még rosszabb, azok miatt kénytelen a teátrum látogatásáról lemondani.
origo.hu
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat
