Tilless Béla makrokozmoszáról

A hajdúszoboszlói Kovács Máté Városi Művelődési Központban szombaton Tilless Ágnes előadóművész Weöres Sándor Ars poetica című költeményével nyitotta meg férje, Tilless Béla tárlatát. Tilless Béla, a kiváló festő- és szobrászművész Weöres Sándorhoz és a nagy tradicionalista gondolkodókhoz, Hamvas Bélához, Várkonyi Nándorhoz, René Guénonhoz hasonlóan keresi az aranykor bölcsességét, melynek segédletével az ember közvetlen kapcsolatba kerülhet az égiekkel. A régi, klasszikusabb hagyományokra visszautaló Tilless-festmények és a legújabb képek misztikus, szürrealisztikus kozmoszélménye egységbe olvad a kiállítás mottójául választott Hamvas Béla-idézet jegyében: „A modern tájkép a természet átszellemítése.” A szoboszlói kiállítás főszereplői az akrilok és az olajképek, de láthatjuk többek között a Napvárta című Tilless-kompozíció kisplasztikai variációját is, melynek stabil krómacélból készült, három és fél méter magas, eredeti változatát augusztus 17-én a hajdúszoboszlói művelődési ház melletti szoborparkban avatják föl. A tárlat a teremtés csodájának újbarokkos bőségével ajándékozza meg a nézőt, akár pöttyögtetett, akár festett technikával, akár a kétféle eljárás különleges kombinációjával áll szemben. Tilless Béla korábbi, puritán színkezeléséhez képest legújabb korszakában főszerepet kapnak a dús, árnyalatos, vérbő vagy kifejezetten pasztellszínek. A kiállítás címadó emblémaképe, a Kozmosz-sorozat nyitóműve színes pöttyökből kialakított spirál formájában vezérel bennünket az egyetemességet jelképező isteni rend harmóniájához, ha a Teremtés pilléreinek őstengerkékjét vagy a Csendes éj című festmény melegkék csillagmiriádjának karácsonyi békéjét nézzük. A kiállítás jól elkülöníthető részét alkotják a nagyméretű tábla-szintézisképek, a Születő csillagok, a Csillagvirágok, az Erővonalak és a Kozmikus barokk. Ez utóbbi címében is utal arra, hogy Tilless Béla a huszadik–huszonegyedik századi technikával ébreszti föl nézőiben azt a teljességélményt, ami egy barokk templomban vagy egy barokk zenemű meghallgatása után tölti el az embert. A művész a kiállítást mesterének, Tscheligi Lajosnak ajánlja, aki idén augusztus 10-én lehetne kilencvenéves, ám június 13-án megtért teremtőjéhez.