Milyen kapcsolatban állt Gyurkovics Tibor és Bilicsi Tivadar?
– Apám után nagyon sok kis cédula maradt fenn, ezekre jegyezte fel a neki fontos dolgokat – mondja Bilicsi Erzsi. – Találtam egy Morus Tamás-idézetet is: „Uram, ajándékozz nekem humorérzéket, add meg a kegyelmet, hogy értsem a tréfát, hiszen általa ismerhetem meg az élet kis örömeit, s másoknak is juttathatok belőle.” A gondolat lehetne Bilicsi Tivadar, de akár Gyurkovics Tibor ars poeticája is. Ezt alátámasztja egy levélpáros. Apu hatvanadik színészi évfordulóján Tibor mondott üdvözlőbeszédet, amely megjelent a Magyar Nemzetben. Erre apám írásban válaszolt: „Drága Tiborkám! Annyiszor olvasom el a Magyar Nemzetben megjelent, imának is beillő köszöntésedet. Ezt senki nem tudta volna megírni és olyan bensőségesen elmondani, mint te. Hálás köszönetemet nem is tudom szavakban leírni, de nem is akarom, mert még azt találnád mondani: Bill, az írásoddal is lesöpörtél. Szeretettel ölel, kérek munkát és az életedre Isten áldását. Bill.” A válasz: „Monsieur Bill! Nehéz színpadi szerzőnek lenni manapság. Cudar világ van. De nem csak világ van, jól félrerakott, rendes Isten is, egy, aki együvé hozza az összetartozókat. Aki rendezőkön és világstatisztikán túl együvé rendezi a melegszívűeket. Köszönöm, hogy találkoztam veled. Az Isten áldjon meg minden lépésedben. Ölellek famíliáddal együtt, Tibor, 1977. július 8.”
– Édesapja és Gyurkovics Tibor egymásnak való emberek voltak hát. Hogyan keletkezett a Bilicsi-díjat megtestesítő szobor?
– V. Majzik Mária szobrászművész ajánlotta fel egy társaságban, ahol apu születésének közelgő századik évfordulójáról beszélgettünk. Egy ember az ég felé tekint, aki lehet akár Bilicsi Tivadar, akár maga a színművészet szimbólumalakja, a Színész is, nagy kezdőbetűvel. A szoborban megtestesül apám hite, ahogy felnéz a mennyboltra, és feltétel nélkül bízik Istenben. Benne van a színész halhatatlansága, de benne van apu mosolya is.
– Hogyan támadt az ötlet, hogy a Bilicsi-díjat most Gyurkovics Tibornak adják át?
– Amikor a kuratórium – amely nem más, mint a család összes tagja – a díjátadásra készült, és egyhangúlag megszavazta Gyurkovics Tibort, elkezdtem az emlékek és a dokumentumok között kutatni. Előkerült az Egy kedves, kedves ember című televíziós műsor kazettája, amelyet apám nyolcvanötödik születésnapjára készítettünk. Ebben Gyurkovics Tibor is megszólalt, és arról is beszélt, hogy jó lenne alapítani egy Bilicsi-díjat olyan művészeknek, akik életerőt és vidámságot ajándékoznak az embereknek. Azt is elmondta, hogy ha apám élne, megkapná a saját díját. Sugárzott belőle a lélek békéjét tükröző derű. Én pedig már akkor arra gondoltam, hogy amit apámról elmondott, az rá is érvényes.
– Hogyan szól az indoklás?
– Az első indok, hogy apu igen jó, mi több, nagy lehetőségeket kapott Tibortól már egészen idős korában. Először az Öreg című Gyurkovics-darabban játszhatott egy villanásnyi, de nagyszerű szerepet, s akkor megint felfedezték, hogy milyen jó színész. Már ekkor barátság szövődött közöttük, ami elmélyült, amikor az ős-Nagyvizitben eljátszotta az egyik főhőst. Kimondhatatlanul hálás vagyok azért, hogy Tibor ezzel a szereppel bearanyozta apám öregkorát. Az is motiválta választásunkat, hogy apám halála után, ha újságban, ha televízióban nyilatkozott, soha nem hagyta ki Bilicsi Tivadar nevét, szóban is, írásban is életben tartja emlékét. A harmadik, nem kevésbé fontos ok, hogy Tibor, ahogy apu is, a gyermek- és a felnőttközönséget egyaránt szolgálja, kicsiknek, nagyoknak egyaránt ír.
– Jövőre ki lesz a szerencsés?
– Erről korai beszélni, mi több, ilyenkor még nem is ildomos. Tény, hogy már vannak elképzeléseink, művészjelöltjeink, akikről köztudomású, hogy képesek örömet szerezni az embereknek.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
