Történelemformáló nagyságok nyomában

Honismeret: a néprajzi, történelmi, antropológiai és társadalomtörténeti folyóirat a Honismereti Szövetség lapjaként vált harmincegy esztendeje a nemzeti önismeret egyik szellemi iránytűjévé. Az augusztusi szám Zsenge termés rovata szorosan kötődik a Rákóczi-szabadságharc háromszázadik évfordulójához. Az Ipolyvarbón működő Palóc Társaság nyolcadízben hirdette meg a magyar kultúra napján azt a pályázatot, amelynek célja a magyarságtudat elmélyítése, a szülőföld iránti hűség erősítése, az anyanyelvi képességek fejlesztése és a magyar fiatalság tehetségének kibontakoztatása. Az idei pályázat egyik fő témája a kuruc–labanc háborúként is emlegetett szabadságharc. A másik téma: Így ápoljuk iskolánk névadóját. Számos anyaországi és határainkon túli, csallóközi és felvidéki magyar iskolás kapott idén március 15-én díjat mindkét pályázaton, mint például a II. Rákóczi Ferenc, a nagyságos fejedelem című dolgozat írója, Seres Veronika, vagy Náhlik Krisztina, aki „Minden cselekedetem célja kizárólag a szabadság szeretete volt” címmel értekezik Petőfi Sándorról. A folyóirat a nyertes pályamunkákból közöl egy csokorra valót.
A lapban olvasható többek között a jeles író, Rózsás János döbbenetes beszámolója az 1934 őszén fölállított nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékmű máig tartó kálváriájáról. Hübner Tibor mementóját először 1945-ben megrongálta, majd 1952-ben eltüntette a totalitariánus diktatúra helyi bábjainak gyűlölete. Hatalmas gödröt ástak az emlékmű mögött, amelyet aztán a lyukba döntöttek, majd elföldeltek. Rózsás János 1999 februárjában vetette föl egy közéleti fórumon az emlékmű helyreállításának gondolatát.
A Nagy-Magyarország-emlékmű Szoborbizottság munkáját a Magyar Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal, a Trianon Társaság, az 1956-os Szövetség Zala Megyei Szervezete és a Magyarok Világszövetsége támogatta. Segítségükkel 2001. augusztus 12-én vasárnap fölavatták a sokat szenvedett mementót. A szoborbizottság küldetésének befejezését az 1945-ben megrongált részek restaurálása koronázhatná meg, ám a munkálatok a kormányváltás óta elakadtak. Az emlékműről készült fotók a lap belső borítóján láthatók. Egy másik jeles, erdélyi író, Beke György – aki méltán vívta ki magának az erdélyi magyar irodalom és valóság enciklopedistájának címét – megrázó tanulmányt adott közre egy magyar szórványfalu, Oltszakadát lassú sorvadásáról.