A BARSZ Magyar–Kazak Alapítvány és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával indult útnak Benkő Mihály történész, orientalista az elmúlt esztendőben, immár tizennegyedszer a Kazak Köztársaság északnyugati tájaira, a Torgaj-vidék mocsaraihoz, hogy Julianus barát, Kőrösi Csoma Sándor és Vámbéry Ármin után megkeresse Magna Hungáriát, őseink nyomait. 1988-tól napjainkig folytatott kutatásai eredményeit több kötetben rögzítette. A torgaji madiarok című legújabb, illusztrált könyvének bemutatója csütörtökön délután volt a Magyarok Házában. A Timp Kiadó gondozta kötetet az előszóíró Erdélyi István történész méltatta. Könyvét a szerző a méltatlanul elfeledett antropológus, Tóth Tibor emlékének ajánlotta.
A Természettudományi Múzeum embertani tárának egykori igazgatója 1964–65-ös expedíciója a Torgajban élő magyar leszármazottak, kazak nyelven: „argün-madjarok” létét igazolta. Kutatómunkája eredményét Budapesten és Alma Atában is publikálta, sőt Aczél Kovách Tamás 1967-ben és 1968-ban is népszerűsítette Tóth Tibor felfedezéseit a Magyar Nemzetben. Ám a hatalom közbelépett, s a kutató többé nem térhetett vissza a kazahsztáni magyarokhoz. Benkő Mihálynak Tóth Tiborhoz hasonlóan kellett megküzdenie a kazak adatközlők, nem egyszer Szibériát, Gulágokat megjárt emberek mind a mai napig rögzült félelmeivel. Benkő számos legenda mellett megtalálta a Csodaszarvas-monda, Hunor és Magyar történetének helyi változatát is.
Kiváltképp érdekes az olvasó számára a szagáni „madiar temetőben” talált kilenc sír fotója. A köveken „madiar törzsbeli” felirat olvasható, ami kazahul azt jelenti: magyar.
origo.hu
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!
