Marosi Ernő, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke köszöntötte csütörtökön az Akadémián tartott könyvbemutató vendégeit. A Magyar művelődéstörténeti lexikon frissen megjelent első kötete az aacheni kincs szócikkével kezdődik, és a Marcin Bylicáról, Mátyás király lengyel származású csillagászáról szóló ismertetéssel zárul. A művet sajtó alá rendező Balassi Kiadó és a Magyar Tudományos Akadémia mintegy tízkötetnyire tervezi a régiségek lexikonát, amely a középkortól a kora újkorig magában foglalja a magyar művelődéstörténet ismertetését. A művelődéstörténet a szaktudományok által kihasított tudományszeletek együttes, komplex vizsgálata, ahol a vizsgálat tárgya a szó legtágabb, hegeli értelmében felfogott, tehát nem esemény- és politikaközpontú történelem – mondta el többek között Kőszeghy Péter irodalomtörténész, a Balassi Kiadó igazgatója. A kötet magában foglalja az irodalom és nyelvtörténet, a zene, a filozófia, a jog, a filozófia, az orvoslás, az ipar-, a mezőgazdaság-és a pénztörténet legfontosabb eseményeinek, adatainak lexikonszerű feldolgozását. Azért választották az enciklopédia tematikus tanulmányai helyett a szócikkbe rendezés formáját, hogy követhető és használható legyen a művelt, de nem szakmabeli olvasók számára is.
Kőszeghy Péter szavai szerint az első magyar művelődéstörténeti lexikon megszületéséért szerkesztőtársa, Tamás Zsuzsanna és a tudós szerzőgárda mellett hála és köszönet illeti Benda Kálmánt, az Akadémia korábbi, elhunyt elnökét is, aki a kilencvenes évek elején szívvel-lélekkel támogatta a régiségek lexikonának tervét.
Hogyan lett az energiából fegyver a nagyhatalmak kezében?