Ez utóbbi elgondolást Kósa Lajos polgármester az ünnepélyes megnyitón úgy értékelte: ha álnaivitásnak tűnik is, és ha a „szirénhangok” meg a kormányzati támogatáspolitika nemtetszésétől való félelem el is riaszt néhányakat a közös asztaltól, a cél ezentúl is az lesz, hogy az irodalom alkalmi kerekasztala működhessen a városban.
Az egymásnak feszülő szellemi áramlatok „összeeresztése” egyébként nem bizonyult teljesen elvetélt kísérletnek: az ars poetica mentén megfértek egymással a Jókai Anna-i, Nagy Gáspár-i, Ágh István-i és Döbrentei Kornél-i gondolatok. Némi fájdalmat jelentett viszont az erdélyi költő tisztelőinek, hogy Kányádi Sándor ars poeticája nem hangozhatott el az alkotó szájából.
Imre László, a Debreceni Egyetem rektora a költői mesterség kettős voltára hívta fel a figyelmet: rámutatva, hogy a formai elemek nem ismerése akadályozza a mű- befogadást, a forma túltengése pedig oda vezethet, hogy a közölni kívánt örök emberi tartalmak elsikkadnak. Görömbei András az irodalom hétköznapjainak egyik legfájdalmasabb tényére hívta fel a figyelmet: arra, hogy a művek rangsorolásában az esztétikai megközelítést felváltja a kereskedelmi megközelítés, aminek következtében a szellemi értékek erősen devalválódnak. Ágh István programszerűen fogalmazta meg gondolatait, mondván: a világ öncélú egységesítése ellen anyanyelvi költészettel kell harcolni.
Az irodalmi napok előestéjén üde, s igen sok művészi értéket felvonultató színfolt volt az Ady Gimnázium drámatagozatosainak estje Dalok a labdatérről címmel, a korábbi hagyományokat pedig az Alföld-díjasok: Lászlóffy Aladár, S. Varga Pál, Tőzsér Árpád estje, illetve a Tiszatáj bemutatkozása idézte.
Folytatandó kezdeményezésnek bizonyult, s idén is sikeres volt a Móricz Zsigmond-ösztöndíjasok felolvasódélutánja – a lassan harmincéves díjat 2002-ben is tíz fiatal irodalmár kapta meg: ők mutatkozhattak be pénteken a debreceni közönségnek. Unikum volt Háy János legújabb drámájának, A Herner Ferike faterjának színházi felolvasóestje. A produkciónak külön jelentőséget adott, hogy a fiatal szerző első színpadi sikere, a méltán elismert Gézagyerek ugyancsak a Csokonai Színházból indult hódító útjára.
Soltész Miklós alaposan eligazította Mellár Tamást: ezért sem fognak önök bekerülni a következő parlamentbe