Raczky Pál, az ELTE Régészeti Intézetének helyettes igazgatója a kiállítás megnyitóján rámutatott, hogy a Kárpát-medence és a lengyel síkság első civilizációi közös eredetűek, hiszen az itt élő népek valamennyien a Földközi-tenger déli és keleti partjáról érkező népcsoportokkal érintkezve találkoztak először a letelepedett életmóddal, illetve annak használati tárgyaival. Agneska Koval, a lublini vajdaság kultúráért felelős alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a kutatásban és a kultúrában nagy hagyományokkal bíró magyar– lengyel együttműködést az élet más területein is gyümölcsöztetni kell.
A Debrecenben látható értékes anyagról szólva Hajdú Zsigmond, a Déri Múzeum régésze elmondta: a civilizáció eredetét kutatók által termékeny félholdnak nevezett terület földrajzi határa a Kárpátok vonulata volt. Eddig jöttek föl ugyanis azok az Észak-Afrikában és a Közel-Keleten tízezer évvel ezelőtt már fejlett kultúrákat alkotó népcsoportok, amelyek aztán a letelepült életformát, a földművelés és állattenyésztés, illetve kereskedelem fejlettebb formáit elterjesztették Európa halászó-vadászó népcsoportjai között. Bár a délről jött népcsoportok a kutatás jelenlegi állása szerint nem telepedtek meg a Kárpátokon túl, a viselkedési formák, temetkezési, építkezési szokások és kerámiák a cserekereskedelem folytán eljutottak az északi területekre csakúgy, mint Nyugat-Európába. A kiállítás tárgyai kézzel fogható bizonyítékai annak, hogy miközben Európa jó részén a középső kőkorszak vadászó-halászó népessége volt a jellemző – azok az emberek uralták a kontinenst, akik a Stonehange-t és a máltai kőtemplomokat is emelték –, a Balkán északi részén már egy jóval fejlettebb kultúrának, a rézkornak a tárgyai is megjelennek.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
