Erdődi Gábor a kelta mitológiából táplálkozó szimbolista Wiliam Butler Yeats, a huszadik századi walesi bárd, Dylan Thomas, a pikareszk csavargó, Jeszenyin és a mélabús Oszip Mandelstam költészetének magyar tolmácsolójaként szerzett magának nevet az utóbbi tíz évben. Példaképeihez, Arany Jánoshoz, Kosztolányi Dezsőhöz, Nagy Lászlóhoz mérten fordított életutat járt végig, tizedik műfordításkötete után jelentkezett először a Holdudvarlás, Napudvarlás című saját verseskönyvével, amely az Új Mandátum kiadó gondozásában látott napvilágot. Az Írók Boltjában tartott bemutatón Cseh Károly szerkesztő a verseskönyv eredendő és elidegeníthetetlen mítoszi logikáját dicsérte. Erdődi lírája keleti, hinduista, buddhista, új- és ószövetségi, mindenekelőtt kelta motívumokból építkezik. Különös nyelvezetének, szigorúan kötött ritmusvilágának hátterében Dylan Thomas földöntúli élménysóvárgása áll. Erdődi verseinek világába érkezve átérezzük az alvilági ködből az örök Nap fénye felé törő kerekasztal lovagjainak vágyát Avalon Grál-kelyhe iránt. A Holdudvarlás, Napudvarlás vezérmotívuma az égi és a földi szerelem. A költő a bemutatón elmondta: a magyar költészet archetípusait adják a szeretett nőnek címzett udvarló versek, gondoljunk csak Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály szerelmi lírájára. – Két nagy múzsámnak köszönhető, hogy „Igaz, nem itt e földön, de verseim égi karában, már megtaláltam Édenem” – idézte Erdődi Prológus című költeményét, amelyet egymás után hallhattunk, számos verssel egyetemben, Závori Andrea színművész előadásában és Huzella Péter énekes megzenésítésében. Nap- és holdlétünk költője, Erdődi Gábor nem lett hűtlen a műfordításhoz, saját kötetével együtt ajánlotta elolvasásra szintén frissen megjelent Yeats-fordítását, a Kelta homályt, amelyben a költő saját gyűjtésű babonái mellett az általuk ihletett misztikus Yeats-hosszúelbeszélés is megtalálható.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
