Kós Károly-emlékhét

Tizenötödik alkalommal rendezték meg a múlt héten a Kós Károly-hetet az erdélyi magyar építész, grafikus, etnográfus, író nevét viselő fővárosi kollégiumban. A hagyományos kollégiumi héten nemzetiségi fesztivál, versmondó verseny, sportversenyek, nemzetközi Kós-vetélkedő, valamint gálaműsor színesítette a programot.
A rendezvény nemzetiségi fesztivállal kezdődött, amelyre a fővárosi nemzetiségi kollégiumok is meghívást kaptak, többek közt horvátok, szerbek, görögök, lengyelek, oroszok mutatták be hagyományaikat, majd Kós Károly szobrát koszorúzták meg az intézmény oktatói és diákjai. Másnap a fővárosi középiskolás diákok részére rendeztek szavalóversenyt, amelyen – előselejtezők után – csaknem negyvenen adták elő Balassi, Reviczky és Radnóti verseit. „Minden évben évfordulóhoz köthető költőket választunk ki, igyekszünk olyanokat is, akikre a középiskolai oktatásban kevesebb figyelem jut” – mondja az intézmény oktatója, Kovács István. A zsűri elnöke az idén Baranyi Ferenc József Attila-díjas költő volt. A Kós Károly-vetélkedőre hat határon túli együttes is érkezett a Felvidékről és Erdélyből. Az idei emlékverseny Kós irodalmi tevékenységére épül, míg a tavalyi az építészeti tevékenységét állította a középpontba. Összesen tizenöt csapat versenyezett egymással, hét „kósos” és nyolc vendégcsapat. A csoportbemutatókra a versengők előadásokkal, produkciókkal készültek – néptánc, népi mondóka, erdélyi népdalok, részletek Az ember tragédiájából, valamint a János vitézből stb. –, színes, vegyes programokkal, amelyekből végül a zárógála műsora is összeállt, ahol a legjobbak elismerésben is részesültek. A pincében a minden évben kiírt pályázatra érkező munkákból látható kiállítás, több mint száz alkotás. Részben szakmákhoz tartozó művek: többek közt faragások, hímzések, festmények, ötvösmunkák láthatók itt.
A Kós Károly kollégiumi hét az intézményben lakó szinte összes diákot érinti, hisz nemcsak a részvételről van szó, hanem szervezési feladatok is hárulnak a diákokra. „Ahogyan Baranyi Ferenc mondta, nagyon jó, hogy ebben a versstelen világban csaknem negyven előadó Radnóti-, Reviczky-, Balassi-verseket mondott. Többek közt kicsit az is a feladata ennek a rendezvénynek, hogy ezen hiányosságát pótolja, mivel lassan a kollektív emlékezetből kiesnek olyan alkotók, akik jelentős szereppel rendelkeznek a magyar kultúrtörténetben. Ilyen nagyszabású, a kollégiumokat összefogó és sokszínű rendezvény nem nagyon van ezen kívül, ezért nem is igazán értjük, hogy a világ miért nem igazán foglalkozik ezen eseménnyel. Úgy tűnik, az, hogy a gyerekek valami szépet készítenek vagy adnak elő, nem túl érdekes a nagyvilág számára” – kesergett az intézmény igazgatója, Shádt Ede.