Megújuló könyvtárhálózat

Bár viták folynak arról, mikor alakult meg Budapest első kölcsönkönyvtára, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár alapításának századik évfordulóját az idén ünnepeljük. Fodor Péter főigazgató maga is úgy gondolja, hogy a XIX. századi kezdeményezések dacára a hagyomány szerint a Statisztikai Könyvtár és a Fővárosi Levéltár könyvtárának egyesítését tekintik a mai nyilvános bibliotéka előzményének. Ez pedig 1904 októberében nyitotta meg kapuit a Városháza Károly körút felé eső részén. 1914-ben a Károlyi-palota mellett, a mai Ferenczy utcában működött, míg 1931. április 20-án át nem került jelenlegi helyére, a Wenckheim-palotába. A centenáriumi programsorozat középpontjába az igazgató szerint az olvasónak kell kerülnie.

2004. 03. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója elmondta: a központi könyvtár számítógépes rendszerének kiépítése azzal a tervvel kiegészítve valósult meg, hogy amint a feltételek megvannak, a hálózat egésze is ebbe a rendszerbe fog beépülni. Már 2001-ben felmérték minden tagkönyvtár állapotát, hogy objektív képpel rendelkezzenek. Ez vonatkozott az épületre, az állományra, a technikai felszereltségre, az ott dolgozók iskolai végzettségére, de vizsgálták a könyvtár vonzáskörzetében élők igényeit is. Nem kevéssé fontos szempont volt, hogy a bibliotéka könnyen megközelíthető legyen. A központi könyvtár sikere bizonyította, helyes döntés volt: a Kálvin tér közlekedési csomópont, az egyetemi negyed kapuja.
A Szabó Ervin-könyvtár fejlesztési stratégiájának meghatározó eleme a hálózatfejlesztés, ennek egyik ága a korszerűtlen kölcsönzőhelyek integrálása, átalakítása volt. Ezeket fokozatosan összevonják, és így kialakul a körülbelül 53-55 tagkönyvtárból álló hálózat. Az új koncepció másik fő elve, hogy 2002-ben megkezdtek egy nagyfokú telepítési, felújítási, rekonstrukciós programot. A három fő alapelv a technológiai váltás, a területi ellátás és a minőségi szolgáltatás javítása, mégpedig úgy, hogy egy adott kerületben vagy még inkább városrészben egy kisebb könyvtár tudjon kapcsolódni a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár rendszeréhez. A 2002-es kezdet óta tizenkét könyvtárat sikerült felújítani. Egy bibliotékát újonnan építettek, ami azért korszakos jelentőségű, mert 1985 óta Budapesten nem létesült új könyvtár. Tavaly a magyar kultúra napján adták át a XX. kerületben a Bíró Mihály utcai könyvtárat is.
Fodor Péter elmondta: elkezdik a XIII. kerületi Tátra utcában, valamint a XX. kerületi Pacsirta utcában a két kis könyvtár átépítését és felújítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a könyvtár közös finanszírozásában. Ebben az évben végre befejeződik a XII. kerületi Ugocsa mozi átépítése könyvtárrá, ennek költségeit a kerületi önkormányzat állja, a berendezését pedig a főváros fizeti. A helyi önkormányzatokkal kialakított kapcsolatra jó példa, hogy 2002-ben Újpest önkormányzata nemcsak helyiséget adott Káposztásmegyeren, hanem négymillió forinttal is hozzájárult a könyvtár létesítéséhez.
A stratégiai terv megvalósítását 2008-ig tervezi a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szakembergárdája. Tartalmi változásként értékelendő, hogy 2003 decemberére valamennyi könyvtár állományát honosították, ami azt jelenti, hogy gépi katalógus áll majd az olvasók rendelkezésére. Folyamatos az állomány betöltése, s szeretnék elérni, hogy 2004 decemberéig valamennyi könyvtár informatikai szempontból tökéletesen fel legyen szerelve. Ennek minden technikai feltétele adott, hiszen 2002-ben a Széchenyi-tervből 56 millió forintot kaptak, 2003-ban a főváros 62 millió forintot biztosított informatikai fejlesztésre, e kettő együtt megteremtette annak a feltételeit, hogy ma már negyven helyen van informatikai elérhetőség a könyvtárakban, s folyamatosan bekötik a hiányzó 15-16 helyet is a hálózatba.
Fodor Péter a gondokról sem hallgatva szólt arról, hogy a jubileumi esztendőben olyan problémákkal is szembe kell nézniük, mint például az áfatörvény változása. Látszólag kedvező helyzetbe kerülnek a könyvtárak, hiszen a könyv forgalmi adója öt százalékra csökkent, de a folyóiratoké a 15 százalékos sávba került. Ennél sokkal súlyosabb probléma, hogy az áfakörbe tartozó intézmények nem igényelhetnek vissza forgalmi adót az után a forrás után, ami költségvetési támogatásból származik. A döntés miatt igen jelentős a kiesés. Fodor Péter mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója és az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke ez ügyben ősszel jelentős lobbitevékenységet folytatott a szakminisztériumnál és az Országgyűlés kulturális bizottságánál. Őszintén reméli, hogy a kompenzációt, amit a színházak tavaly hasonló okokból megkaptak, a közművelődéstől és a közgyűjteményektől sem tagadják meg. Erre a minisztérium vezetése megfelelő garanciát vállalt és forrást biztosított. Ha a kompenzáció valamilyen oknál fogva nem jutna el az intézményekhez, abból komoly működési zavarok támadnak. A főigazgató őszintén reméli, hogy a bizonytalanságérzés megszűnik, s hogy az európai igényeknek megfelelő működés feltételeit részben a költségvetés, részben az önkormányzatok, részben pedig a pályázatok zavartalanná teszik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.