Bakonyi István készséggel elismeri, hogy az utóbbi másfél évtizedben a város garantálta a társaság létezését, de hangsúlyozni szeretné, hogy az utóbbi két esztendőben igencsak megnehezült a helyzetük. A gondok tavaly tetőztek azzal, hogy a korábbi egymilliós támogatás hatszázezer forintra csökkent, ami az elnök rezignált ténymegállapítását idézve egy ember évi minimálbérével azonos. A mostani meghallgatáson biztató távlatokról szóló ígéretek bőséggel elhangzottak, a város az áprilisi közgyűlésen megpróbálja némiképp javítani a társaság helyzetét, de mindennél szigorúbb igazság, hogy jelenlegi költségvetéshez érdemben nem igen tudnak hozzányúlni.
Bakonyi István jogos büszkeséggel sorolja, hogy a nehézségek dacára a Vörösmarty Társaság újjászületése óta kinyomtatott hatvankét kötetet, ami főhivatású kiadónak is becsületére válhatna. A másfél évtized során szinte negyedévente szerveztek irodalomtörténeti jelentőségű emléküléseket, többek között Vörösmarty, Ady Endre, Szabó Dezső, Németh László, Illyés Gyula, Örkény István, Pilinszky János életművét és életútját járták körül országos hírű irodalomtörténészek részvételével. Immár harmadik éve rendezik meg szeptemberben a határon túli magyar írók konferenciáját, a Szent István művelődési házzal és a Vörösmarty megyei könyvtárral közösen. Idén is rangos írókat: az erdélyi Szilágyi Istvánt, a kárpátaljai Balla D. Károlyt, a felvidéki Gáll Sándort, az óbecsei Tari Istvánt várják a szimpóziumra. E rendezvények híven demonstrálják, hogy a Vörösmarty Társaság nem alamizsnát kér, hiszen egyik legaktívabb tényezője a város közművelődési életének, tevékenysége Székesfehérvár, sőt Fejér megye határain is túlmutat, ugyanis rendszeresen tartanak rangos előadásokat, rendezvényeket megyei, megyék kívüli iskolákban és művelődési intézményekben. Az elnök jövőbeli elképzeléseiből is ízelítőt nyújtva elmondta, hogy kiadóként olyan, mai szerzők műveit is szeretnék gondozni, akik nem Székesfehérváron élnek, de törekvésüket megnehezíti, hogy a kulturális bizottság az idén nem hirdetett könyvtámogatási pályázatot. A költészet napjához kapcsolódva április 22-én a Vörösmarty Színházzal közösen szerveznek Román Károly szerkesztésében teljes estét betöltő műsort, jelentős részben Fejér megyéhez kötődő költők verseiből. József Attila, továbbá Takács Imre, Csoóri Sándor, Kalász Márton, Bella István és mások művei hangzanak el a színház művészeinek interpretációjában. Kalász Márton költőt szeptember hetedikén szeretnék köszönteni hetvenedik születésnapja alkalmából egy kötettel, és a bemutatásához kötődő irodalmi esttel, szintén Román Károly szerkesztésében és rendezésében. A távolabb jövőbe tekintve, már készülnek 2005-re, amely József Attila centenáriumi éve lesz. Vele egy esztendőben született Fehérváron Bódás János református pap-költő, több kötettel és reprezentatív rendezvényekkel emlékeznek mindkettőjükre.
A Vörösmarty Társaság profiljához tartozik havonta legalább két, de inkább három író-olvasó találkozó megszervezése. Az irodalmi főprofil mellett intenzíven működik a képzőművészeti tagozat is, amely vállalta, hogy fölhívja a figyelmet a város múzeumaiban, kiállítótermeiben látható markáns, de kevésbé látványos értékekre. Székesfehérvár mindenki által ismert nevezetessége a Bory-vár, amelyet Bory Jenő szobrászművész épített nála kevésbé ismert, de tehetséges felesége, Komócsin Ilona tiszteletére. Bory Jenőné Komócsin Ilona emlékkiállítása a közelmúltban volt a Vörösmarty Társaság termében. Szintén jelentősnek számít a helyi festőtársadalomban Áron Nagy Lajos és Pallay József, akiknek emlékkiállítást rendeztek. És végül működik egy Ribizli nevű gyermek-irodalmi színpad is, legutóbb Illyés Gyula Tűvétevők című népi komédiáját mutatta be Horváth Péter író-rendező karmesteri irányításával. Furcsa paradoxon – tűnődik Bakonyi István elnök, hogy a Vörösmarty Társaság, hála a tagság lelkesedésének, éppen az utóbbi két szűk esztendőben bővítette repertoárját.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
