A Felföld hagyománya

A rendszerváltozás óta egyre több, vidéken szerkesztett könyvkiadó szerzett magának rangot és tekintélyt. Közéjük tartozik a miskolci Felsőmagyarország Kiadó is. Vezetője, Serfőző Simon, a Hetek költőcsoport markáns képviselője komoly küzdelmet folytatott azért, hogy a Napjaink című folyóirat, majd jogutódja, a Holnap országos hatású lapként tegye Miskolcot Felső-Magyarország irodalmi központjává. A rendszerváltozás után Serfőző Simon a folyóirattól független könyvkiadót teremtett. A költőt a kiadóban kerestük fel.

Pontosan mikor alakult meg a kiadó?
– A Felsőmagyarország Kiadó 1991-ben nyilvánította ki megalakulását, s folytatta azt a munkát, most már megváltozott körülmények között, amelyet a Magyar Írószövetség észak-magyarországi csoportja a megyei könyvtárral közösen, az akkori megyei tanács felügyelete alatt 1983-tól végzett. A kiadó kötődik a helyhez. E vidéknek gazdag irodalmi hagyománya van. Ezen a tájon született meg az első magyar folyóirat, ez a nyelvújítás, a Biblia-fordítás földje, s jeles szerzők élnek ma is az országnak, régiónak ezen a felén. A kiadó neve eleve sugallja a regionalizmust. Vállalni annak az örökségnek a feltárását, amit e táj hagyományai jelentenek, természetes feladatunknak tekintjük. A tájhaza számunkra nemcsak a megyét jelenti, hanem jóval tágabb kört, a mai és az egykori Felső-Magyarországot.
– Hogyan jellemezné e régió szellemi arculatát?
– A felföldi tradíció az országhatárok szűk körű értelmezése az izolációs szemlélet miatt kevéssé ismert a magyar szellemi életben. Különösen keveset tud közvéleményünk a több kultúra együttélésének (magyar, szlovák, szepesi német, ruszin) termékeny hozamáról. E hagyomány felfedezését segíti a felső-magyarországi Minerva és a Felföldi Kincsestár könyvsorozatunk, amelynek szerkesztője Kiss Gy. Csaba. Mindkét sorozatnak a Felföld szellemi örökségének számbavétele és újrakiadása a célja. Az 1998-ban indult sorozatban eddig tizenhét kötet látott napvilágot, köztük olyan szerzők művei, mint Krúdy Gyula, Divald Kornél, Móricz Zsigmond, Milo Urban, Jaroslav Hasek, Féja Géza, Mikszáth Kálmán. Az idei könyvhétre jelenik meg Dessewffy József Bártfai levelek című könyve, valamint a Sárosi magyar tükör című összeállítás-kötet, amelyben többek között Vahot Imre, Pulszky Ferenc, Szinyei Merse Pál, Csontváry Kosztka Tivadar írásai szerepelnek.
– A Felsőmagyarország Kiadó markáns profilját jelenkori alkotók is fémjelzik. Hogyan készülnek a könyvhétre?
– A kiadó ezentúl szép számmal jelentet meg kortárs magyar szerzőktől is könyveket. Az éves műszám huszonöt-harminc kötet. A hazai szerzők mellett fontos feladatnak tekintjük a határainkon túl élő alkotók munkáinak kiadását. A vers- és prózakötetek mellett nagyon sok esszé- és irodalomtörténeti kiadványt teszünk közzé. Épp az idei könyvhéten jelentkezünk legújabb könyvsorozatunkkal Vízjel címmel, amelynek szerkesztője Pécsi Györgyi jeles irodalomtörténész. Az első három tanulmánykötet szerzője Tüskés Tibor, N. Pál József és Sturm László. A sorozatban még az év második felében, illetve jövőre jelenik meg Csűrös Miklós, Márkus Béla, Jánosi Zoltán, Ács Margit egy-egy tanulmánykötete.
– Kiktől várhatnak támogatást?
– Miskolc, illetve a megye lehetőségeihez képest támogatja néhány kiadványunkat. Könyvet azonban ezekből az összegekből nem lehet megjelentetni. Igazából a Nemzeti Kulturális Alapprogram az, amire számítani lehet. Pályázataink többnyire sikeresek szoktak lenni. Különben, saját tőke híján, bezárhatna a kiadó.