Éppen ezért, hogy ne csak panasznapot tartson, azzal kezdte, hogy a magyarságnak nagy öröm és vigasz, hogy a Kontroll című film megkapta Cannes-ban a francia ifjúsági és sportminisztérium ifjúsági díját, hiszen a magyar filmesek valósággal szomjaznak a sikerre. Ugyanis mind a magyar állam, a jelenlegi magyar kultuszminisztérium, mind az április 1-jén hatályba lépett filmtörvény, mind annak elégtelen végrehajtása igen kínos helyzetbe hozza a magyar producereket és a filmesek többségét is – vélte a producer. André Szőts már a Napóleon című film hazai forgatásán elmondta lapunknak, hogy amíg nem jön létre Magyarországon a franciaországihoz hasonló filmiroda vagy -központ, jottányit sem javulhat a magyar szakma helyzete. Enélkül még egy jó filmtörvény sem működhet jól; az április 1-jén hatályba lépett törvénynek ráadásul a szövege eleve bonyolult, olykor kifejezetten konfúzus, félkész állapotban van, amit André Szőts a magyar film iránti pozitív elköltelezettsége következtében még hajlandó is lenne ideig-óráig tolerálni. Ám az, hogy egy félkész törvényt Cannes-ban Hiller István kultuszminiszter, a kötelező féléves türelmi idő előtt, bő hónappal az elfogadása után ország-világ előtt beharangozta, nehezen értékelhető. A magyar minisztérium úgy látszik, egyetlen alkalmat sem hagy ki arra, hogy lejárassa hazánkat. Sajnos mind a filmtörvény, mind a Magyar Mozgókép Közalapítvány működésével kapcsolatos tisztázatlan állapotok negatív hatást gyakorolnak a készülő Sorstalanság című filmre is. A Magyar Mozgókép Közalapítványról egy jó képességű, általános iskolát végzett magyar diák is tudja, hogy nem létező jogi személyeket is képvisel, a filmtörvénynek pedig minden mondatáról nyilvánvaló, hogy a nagyon is létező személyek közül melyik kinek a kedvéért került a szövegébe. „Az, aki ön előtt áll – hangsúlyozta André Szőts –, abszolút elfogulatlan és obligón kívüli, hiszen soha egyetlen fillért nem kértem és a jövőben sem kérek a Magyar Mozgókép Közalapítványtól.” Elfogultnak így André Szőts nem mondható, ellentétben a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal. A világhírű producer már az előző kormány alatt elkezdett filmes kerekasztal-tárgyalásainak kezdetén elmondta, hogy csak a francia mintára létrehozott filmközpont, -iroda mentheti meg a magyar filmgyártást, amelyben szakmai obligón kívüli hivatalnokok döntenek a támogatások sorsáról. (Egyébként ez volt a véleménye az előző kormány kultuszminisztériumának is – a szerk.). André Szőts végül elmondta, hogy csak neki, aki nem keveset tett a magyar filmért, az utóbbi időben öt produkciója hiúsult meg a magyar filmtörvény elégtelensége miatt. Többek között a legnagyobb kanadai produkciós irodával folytatott koprodukciós tárgyalások maradtak abba, amellyel közösen egy feddhetetlen és független könyvelői irodához fordultak azért, hogy a filmtörvény adókedvezményre vonatkozó passzusait értelmezzék. Teljes volt a fiaskó. A saját magyarországi negatív tapasztalatai, az elképesztő korrupció és a miniszter Cannes-ban tanúsított hebehurgyasága, amellyel készként jelentette be a magyar filmtörvény megszületését, olyannyira lejáratták Magyarországot, hogy André Szőts mostantól kezdve nem meri ajánlani hazánkat külföldi produkciók helyszínének sem.
André Szőts. Magyar származású francia producer, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után hagyta el Magyarországot. Operaénekesnek készült, közgazdasági és filmes stúdiumok után népszerű francia történelmi televíziós filmekkel vált világhírűvé. A rendszerváltozás utáni években hozta létre Budán produkciós irodájának magyar kirendeltségét (André Szőts Productions, ASP).
