Eszmélet után

Lásd örülnék, ha megvernél még egyszer! / Boldoggá tennél most, mert visszavágnék: / haszontalan vagy, nem lenni igyekszel / s mindent elrontsz, te árnyék! József Attila Kései sirató című költeményében a túl korán meghalt anya alakját idézi meg úgy, hogy egyszerre jeleníti meg élet és halál szerves együttlétét, valamint kibékíthetetlen ellentétét. E költemény az egyik gondolati vezérmotívuma Jelenczki István Eszmélet után I–IV. Elégia József Attiláról című filmjének. A lágy kontúrú sejtelmesség és a pengeéles pontosság egyedülálló nyelvi egységének jegyében megvalósuló József Attila-költészet minden erényét sűríti e mű, magában foglalja a költő élettragédiájának egyik lehetséges olvasatát is. József Attilának édesanyjától még a Mama rövid földi életén belül is többször el kellett szakadnia, alig több, mint tizennégy éves korában szembesülnie kellett az anya halálával is, a csonkán maradt anya-fia viszony egy egész életen át kísértette a géniuszt. A film másik alapmotívuma, hogy köznapi világ, amióta írók, költők léteznek, nem tud mit kezdeni a konformizmusra, a beilleszkedésre nehezen képes géniuszokkal, kivált újabb időkben. A művészetidegen emberiség a tehetségek közül is csak a simulékonyabbakat, a közmegegyezéshez, a kánonhoz alkalmazkodó típusokat képes elviselni, s ez utóbbiak jobbára – tisztelet a néhány kivételnek – sosem a fölfedező típusú géniuszok. Jelenczki István e gondolatok jegyében, különös műfaji szintézisben vetíti elénk József Attila költészetét és nem mindennapi életútját. Az Eszmélet, az Íme hát megleltem hazámat, a Tiszta szívvel és számos költemény Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Simon Péter interpretációjában szólal meg. A versek világához zaklatottan földöntúli és harmonikusan evilági képek illeszkednek Jelenczki István és Csukás Sándor kamerája által, Hortobágyi László nyugtalanító zenéjétől aláfestve. A szó, a kép, a zene egységében fogant kompozíciók interjúvallomásokat foglalnak keretbe, amelyek megelevenítik József Attila életrajzát is, saját Curriculum vitae-jét tekintve első számú zsinórmértékként. Megszólal többek között a költő nemrégiben elhunyt nővére, József Eta, a genetikus Czeizel Endre, a lélekgyógyász Bagdy Emőke, az irodalomtörténész Tverdota György, a kriminológus Garamvölgyi László.