Nemcsak seregszemlének, hanem igazi könyvkarneválnak szánta az ünnepi könyvhetet ötletadója és megálmodója, Supka Géza (1893–1956). A legendás archeológus, író, a Literatúra egykori főszerkesztője, számos kiváló régészeti mű szerzője 1927-ben ötlötte ki: legyen évente legalább egy nap, amelyet a kortárs magyar irodalom és az értékhordozó könyv ünnepének szánunk. Ezen az először egy-két napig tartó, később szűk hétté bővült irodalmi fesztiválon Supka Géza zseniális forgatókönyvének megfelelően a könyv ingujjban és mezítláb vonult ki mindig az emberek közé. Ilyenkor nem csak hűs boltok és bibliotékák mélyén böngészhetjük kedvenc íróink, költőink, esszéistáink köteteit. Sátrat vernek a könyvterjesztők és a kis könyvpagoda mellé odaültetik a hagyományos kerekasztal mögé az írót is, aki várja az olvasó megjelenését és dedikálja kötetét. A könyvnapokon a társművészetek képviselői is az irodalom és a Gutenberg-galaxis hordozója, a szép könyv segítségére sietnek.
A magyar könyvünnep egyedülálló a világon. 1927-ben kezdődött, s ahogy az idei, bár nem kerek, de mégis jeles jubileumi szám, a hetvenötödik híven mutatja: eddig egyetlen egy alkalommal maradt el a magyar könyvek karneválja, 1957-ben esett ki egy esztendő, amikor is az írók, mint megannyi walesi bárd pártállástól függetlenül egységesen döntöttek úgy, hogy távollétükkel tiltakoznak a Kádár-kormány véres megtorlása és íróellenes intézkedései miatt, amelyek számos alkotót ítéltek börtönbüntetésre, még többet hosszú hallgatásra.
A könyvhetek fővárosi helyszíne többször is változott, idén a Vörösmarty tér átépítése miatt a Szent István tér válik a könyvsátrak, a dedikálások és a műsorok befogadó helyszínévé. A június 7-i, hétfőig tartó könyvünnep ma délután négykor kezdődik a Szent István téren Szabó Magda Kossuth-díjas író köszöntőjével.
origo.hu
Az Orbán Balázst támadó Polyák Gábor David Pressman pénzosztója
