Újratemetik Fekete Istvánt

Fekete Istvánt, ahogy arról már hírt adtunk, augusztus 14-én újratemetik. Az író eredeti szándékának megfelelően – fia, ifjú Fekete István, lánya, Fekete Edit, a hagyatékot gondozó unokaöcs, P. Fekete István és az unokák egyetértésével – e naptól Fekete István, a felesége és a hűséges Bogáncs kutya az író szülőfaluja, Gölle temetőjében nyugszik. Bodó Imre, a dombóvári Fekete István Kulturális Egyesület elnöke, az ottani emlékmúzeum alapító igazgatója a cikk hatására keresett meg bennünket. Többek között lapunk közbenjárásával kéri irodalombarát vállalkozók segítségét a sírhoz vezető sétány megépítéséhez.

Fekete István emlékére 1996. december 10-én alakult kulturális egyesület Dombóváron. Elnöke, Bodó Imre 1995-ben még magánemberként rendezett be egy Fekete István-emlékszobát a lakásán, ami az 1999-es működési engedély megszerzése óta Dombóvár első múzeumaként működik. Többszöri sikertelen kísérlet után Hámori József kultuszminisztertől kapta meg tizenöt napon belül a hivatalos papírt, azóta vehet részt pályázatokon. Így valósult meg többek között 2001-ben egy jelentős bővítés, amely lehetővé tette Csermely Ottóné gyűjteményének befogadását is. A hölgy Fekete István hűséges olvasója, családjának is barátja, aki minden relikviát gyűjtött az íróval kapcsolatban, halála után Bodó Imrére hagyta kincseit. Bodó Imre Gölléről származik, tizennyolc éven át levelezett Fekete Istvánné Piller Edittel. A gyűjtemény magva az özvegytől kapott ajándékokból, az igazgató saját gyűjtésű könyveiből, Fekete Istvánról szóló cikkekből, a természettudományi múzeum állattárának akkori igazgatója, Mészáros Ferenc ajándékaiból jött létre, majd 1997-ben, Fekete Istvánné halála után kiegészült a hagyaték egy részével. Bodó Imre kiváltképpen hálás a szakmai segítségért a Petőfi Irodalmi Múzeumnak. A család kötődése Dombóvárhoz korábban nem volt igazán köztudomású. Bodó Imre az özvegy kérésére kutatta föl a plébánián az anyakönyvi bejegyzést, amely igazolta, hogy Fekete Árpád Ferenc 1863. október 5-én Dombóvár 12-es számú házában született. A nagypapa, Fekete Antal uradalmi építész volt az Esterházy-birtok dombóvári központjában, 1889-ben halt meg, Dombóváron van eltemetve. Még két Fekete István-emlékhely van. Göllén a szülőház 1987 óta múzeumnak számít. Ajkán, ahol az író tizenhárom évig volt gazdatiszt, a városi múzeumban alakítottak ki egy Fekete István-emlékszobát.
A göllei újratemetést tavaly szeptember 10-én határozták el, amikor ifjú Fekete István fölhívta Bodó Imrét Chicagóból, s elmondta, hogy édesapja, édesanyja és Bogáncs kutya sírjának ott a helye Göllén, a temetőkápolna tövében, ahol az író testvérei, Antal és Erzsébet is nyugszanak. Bodó Imrének özvegy Fekete Istvánné megírta, hogy megbánta, amiért az írót a Farkasréti temetőben és nem Göllén helyezték végső nyugalomra. „Imrécske, te is tudod, hogy a világon az egyetlen hely Gölle, ahol igazán jól érezte magát” – írta. Bodó Imre már a beszélgetés utáni napon fölvette a kapcsolatot Kovács Ernő göllei polgármesterrel. Ifjabb Fekete István ragaszkodott ahhoz, hogy a szertartás még az idén augusztus 14-én megtörténjék.
Az elképzelést többen segítették, így Jókai Anna, a megyei közgyűlés, a göllei önkormányzat és az emlékkeresztet készítő dombóvári kőfaragó, Schäffer Zoltán. Az eredeti tervek között szerepelt volna egy térburkoló kővel borított sétány is. Érthető módon elsősorban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának segítségére számítottak volna, ezért Bodó Imre Kovács Ernő göllei polgármesterrel és Tóth Gyula képviselővel együtt a Parlamentben keresték föl Hiller István minisztert. A beszélgetés után legalább egymilliós segítségre számítottak. Megértik, hogy a minisztérium a jelenlegi szorult helyzetében csak négyszázezer forinttal tudta Fekete István újratemetését támogatni, de így a sétány valószínűleg csak jövőre vagy még később valósulhat meg. Bodó Imréék örömmel fogadnák Fekete István rajongói, irodalombarát vállalkozók és magánszemélyek bármilyen segítségét, amely lehetőséget adna az eredeti elképzelés kivitelezésére.